A KSH statisztikai főtanácsadója közölte, a szülőképes korú nők jelenleg a népesség 24-25 százalékát teszik ki. Kamarás Ferenc hozzátette, az elmúlt 35 évben a népesség folyamatosan csökken és öregszik, így a szülőképes korú nők létszáma is csökkent.
„2001 és 2016 között 270 ezer fővel, tehát 10,5 százalékkal.”
Nemcsak a népesség, de
a szülőképes korú nők is fokozatosan öregszenek,
jóval többen vannak az idősebb létszámúak, mint a fiatalok – mondta a KSH statisztikai főtanácsadója. Kamarás Ferenc hozzátette, a 70-es években született nagy létszámú nemzedékek most a harmincas-negyvenes éveikben vannak, fokozatosan ők is elhagyják a szülőképes kort. A 35 év alatti, fiatal nemzedékek létszáma fokozatosan csökken, hiszen a születések száma is visszaesett az elmúlt időszakban.
„Csökkent a bizonyos életkorig megszült gyermekek száma is. A 30-34 éves nőknek jelenleg átlagosan egy gyermekük van. Ma 100 nőre 100 gyermek jut, húsz éve ez 170 volt, tehát lényeges a visszaesés. A 35-39 évesek között is sok a gyermektelen, azonos az egy- és kétgyermekesek aránya, az átlagos gyermekszám itt is visszaesett.”
Később szülünk
Kitolódott a gyermekvállalás átlagos ideje – jelezte a KSH statisztikai főtanácsadója, jelenleg 28-29 éves korukban vállalják az elsőt, ez korábban 22-23 volt. Kamarás Ferenc megjegyezte, az 50-es években született, nagy létszámú, úgynevezett Ratkó-nemzedék maga is sok gyereket vállalt a 70-es években. Ezt ösztönözte az ekkor bevezetett gyermekvállalást ösztönző intézkedéscsomag is.
„Ezután lényegesen visszaesett a születések száma. A 80-as években, a GYED bevezetését követően kicsit emelkedett, majd stagnált, aztán a 90-es évektől jelentős a visszaesés. A 2000-es években volt stagnálás, de a korábbinál jóval alacsonyabb szinten.”
