Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.65
bux:
0
2025. december 26. péntek István

Lassan több energiát fogyasztunk nyáron, mint télen

A jó hőszigetelés nem csak télen, de nyáron is segít a komfortos lakás kialakításában. A megfelelő vastagságú hőszigetelés a téli gázszámla kordában tartása mellett a nyári villanyszámlára is jótékony hatással van.

A jól szigetelt épületekben a meleg csak lassan jut el a falakig, ezért egész nap kellemes hűvös marad a lakás. Még a legnagyobb kánikulában sincs szükség klímaberendezésre, így megtakarítható a hideg előállításához szükséges jelentős mennyiségű áram költsége, és zsebünkben maradhat a beruházási és az éves karbantartási díj is - állítja Kruchina Sándor, az Austrotherm Kft. szakértője.

A hőszigetelés azokon is segít, akik már felszerelték a klímájukat, így ugyanis lényegesen kevesebb energia befektetésével is elérhető a kívánt hőmérséklet, ami további megtakarítást jelent.

Ma már több elektromos energiát fogyasztunk nyáron, mint télen - hangsúlyozta a szakértő.

Hozzátette, nem mindegy, hogy a nyári csúcsot milyen erőművi kapacitással tudjuk lefedni. A napi fogyasztási rekordot amúgy idén júliusban döntöttük meg, és elértük a 6450 megawattot, ami 130 megawattal több, mint a korábbi, 2007-es érték, és csak 150 megawattal kevesebb, mint a téli rekord.

Márpedig ha kevesebb hideg energiát használunk nyáron, az gazdasági és környezetvédelmi szempontokból ugyanolyan kedvező, mint a kisebb fűtési energia télen. Ehhez pedig a jól szigetelt épületeken keresztül vezet az út - mondja Kruchina Sándor.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
Mi köze a Golf-áramlatnak egy ország nemzetbiztonságához? – A homokba dugják a fejüket a döntéshozók

Mi köze a Golf-áramlatnak egy ország nemzetbiztonságához? – A homokba dugják a fejüket a döntéshozók

Éghajlati billenőelemek, billenőpontok, fordulópontok – olyan fogalmak, amelyekkel egyre többször találkozhatunk ismeretterjesztő és tudományos szakcikkekben is, de a politikusok és a döntéshozók figyelmét nemigen kelti fel, hiszen elintézik azzal a profán kiszólással, hogy „köztudott, hogy az időjárás változik”. Pedig a legújabb kutatások azt mutatják, hogy a globális felmelegedés jelenlegi szintje mellett már "lehetséges" kockázatos fordulópontok bekövetkezte, és a párizsi klímamegállapodás 1,5 és 2°C közötti felmelegedési tartományán belül azok "valószínűsíthetővé" válhatnak, megkérdőjelezve azt a korábban elfogadott elképzelést, hogy az éghajlati fordulópontokat alacsony felmelegedés esetén kis valószínűséggel lépjük át. Kétrészes cikksorozatunk első részében ezen fordulópontok bekövetkeztének természeti hatásait mutattuk be, ebben a cikkben pedig a klímaváltozást érdemben kezelő politikai, gazdasági fellépés lehetőségeit vizsgáljuk meg.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×