A szociológus elmondta: a skandináv országokban egy évig maradhat otthon az édesanya és az édesapa, akik ezt az időt általában megosztva használják ki. Franciaországban, Belgiumban, Hollandiában négy hónapos a szülési szabadság, amiből egyet ki kell venni a várandósság utolsó hónapjában. A magyar modellben a gyermek harmadik életévéig tart a gyes, Csehországban négy évig.

"A különbséget az adja, hogy a születést közvetlenül követően a WHO az ENSZ ajánlása alapján az első hat hónapban a kizárólagos szoptatást támogatná. Nagyon sok országban három, illetve négy hónap csak a szülési szabadság, ami fizetett és biztonsággal jár mindenkinek. Ez ugye nem felel meg ennek a követelménynek" - hangsúlyozta Herczog Mária.

"Ugyanakkor az a meglepő, és erről Magyarországon kevés szó esik, azokban az országokban - Svájc, Belgium, Franciaország, Hollandia -, ahol nagyon rövid a szülési szabadság, a nők és a szülők egy része nem is érti, hogy az a hosszabb fizetett szülési szabadság, ami Magyarországon, Csehországban vagy az északi országokban jellemző, miért jó vagy miért volna erre szükség. Egyáltalán nincs az a félelem, hogy a gyerekeknek ártana, ha napközbeni ellátásba kerülnek és az anyák visszamennek dolgozni" - fejtette ki Herczog Mária.

A modelleket ismertetve a szociológus elmondta: "van a magyar- és a cseh, amely hosszan, de rosszul és körülményesen fizetett, és vannak az északi modellek, ahol egy év körüli a szülési szabadság. Vannak olyan országok, például az Egyesült Államokban, ahol egyáltalán nincs is,. Ott komoly küzdelem folyik azért, hogy ne csak bizonyos cégek, egyéni megállapodások alapján vagy a közszférában dolgozóknak, hanem mindenkinek járjon anyasági, szülői ellátás."

"A legjobbak azok a rugalmas modellek, ahol szabad választása van a szülőnek attól függően, hogy milyen élethelyzetben vannak, illetve mik a személyes és a gyerek általuk fontosnak vélt szükségletei. Ideális az lenne, ha a szülők a gyerek életének első évében otthon tudnának maradni, az első hat hónapban az anyák mindenképpen" - hangsúlyozta Herczog Mária.

"Az Európai Unió kifejezetten az anyák fizikai felépülésére és nem a gyerekekre helyezi a hangsúlyt. A dolgot nem lehet elválasztani attól sem, hogy mennyire rugalmas a munkahely, a skandináv országokban van 60, 70, 80 százalékos munkaidő is, van mód arra, hogy valaki három egész napot dolgozik és négyet otthon van, így tölti ki a szükséges munkaidőt, és akkor megoldható, hogy felváltva vannak a szülők a gyerekkel. Nagymértékben függ attól is, hogy milyen minőségű és mennyire elérhető a gyerekek napközbeni ellátása. A magyar bölcsődék például nagyon túlzsúfoltak az európai ajánláshoz - egy gondozó öt gyerek - képest. És az is fontos, hogy a gyerekek ne töltsenek 8-10 órát a gyermekintézményben, mert az 3-6 éves kor alatt valóban nagyon megterheli az idegrendszert. Ezek tehát mind befolyásolják azt, hogy melyik fajta ellátás és hogyan lenne jó. Az a fontos, hogy mindenkinek legyen szabad választása és az egyéni különbségekre oda lehessen figyelni - foglalta össze a szociológus.