A másik fontos változás, hogy külön szőlészeti és borászati küldöttje van minden egyes borvidéknek, ők két külön csoportot is alkotnak a HNT-ben, és a döntések előtt mindkét csoportban többséget kell szereznie az előterjesztéseknek. Ez egyfajta előszele a szakmaközi szervezetté válásnak. A sok újdonság közül a harmadik leglényegesebb Tornai Tamás szerint az, hogy a korábbiakhoz képest sokkal erőteljesebb az elnökség hatásköre, a főtitkár szerepe elsősorban a végrehajtás. A HNT számára fontos, hogy megpróbáljon a szakma, a magyar szőlő- és bortermelők közösségének gazdájaként működni - emelte ki az InfoRádió bormagazinjának adott interjújában az új elnök.

Sok vitát generált az elmúlt években a bormarketing témaköre. Ezen a területen milyen változások lesznek?

A HNT szétosztotta a feladatokat a 10 elnökségi tag között. Az egyik fontos terület a kereskedelem és a marketing, ahol jelentős változások lesznek, jelenleg a koncepció kidolgozása zajlik. Tornai Tamás kiemelte, hogy a marketing területén is akkor lehet eredményes és hatékony a HNT működése, ha a vidékfejlesztési miniszter elfogadja azt a beadványukat, amely alapján szakmaközi szervezetként működhetnek a jövőben.

Mekkora területen művelnek most szőlőt Magyarországon?

A HNT tagjainak az összterülete jelenleg 68 ezer hektár, ebből 65 ezer hektár az aktív terület, ahonnan termelési jelentést adtak le.

Korábban nagyobb volt a szőlőterület Magyarországon, mekkora lenne az optimálisnak mondható területnagyság?

Optimális az a terület, aminek a termését a piacon jól el tudjuk helyezni. Jelenleg a piac egyensúlyban van ebből a szempontból, vagyis a hazai fogyasztás és az export, valamint az import egyensúlyt mutat. 2013-ban pozitívan alakult a mérleg, hiszen az export mennyisége meghaladta az importét: mintegy 700 ezer hektoliter bor ment ki az országból, és 500 ezer hektoliter jött be. Természetesen örülnénk annak, ha a hazai fogyasztás emelkedne. Azt is meg kell említeni, hogy az importban és az exportban is az alacsony árak a meghatározóak, ezen javítani kell.

Akkor tehát a több éves csökkenés nyomán kialakult jelenlegi szőlőterület-nagyság elegendő, mert nincs több borra kereslet?

Hazai kereslet több borra jelenleg nincs, de van mit tennünk azért, hogy legyen. A világban azonban változtak a borpiaci trendek, és ezek alapján az látszik, hogy van kereslet külföldön a minőségi magyar borokra. Fontos, hogy növeljük a presztízsét a magyar boroknak, mivel most megvan irántunk a nyitottság. Jelenleg azonban külföldről az látszik többnyire a magyar borászatból, hogy nagyon sok az apró termelő, esetenként torz információkkal, néha egymással szembeni információkkal, tehát úgy próbálta a saját termékét kiemelni, hogy a másikét gyengécskébbnek próbálta bemutatni. Ez egy érthetetlen dolog a vevők számára. Sokkal erősebb együttműködéssel kellene a termelőknek megjelenniük, hiszen most lehetőségünk van a minőségi borok exportjának a növelésére. Ezt ki kellene használnunk, hiszen most van egy viszonylag kedvező szél.

Mivel foglalkozik az elnökségi tagok által irányított a 10 munkacsoport, és kik irányítják ezeket?

Az egyik csoport a szervezeti struktúrával, a rendszer működtetésével, a kormányzati és társszervezeti kapcsolatokkal foglalkozik. További fontos terület szőlőtermesztési alapok témája, a szőlőtermesztési technológiák, borászat, kereskedelem és marketing, jogrendszer és foglalkoztatás, külkapcsolatok, szakmaközi szervezet. A költségvetési témákért az elnökségi tagok közül Frittmann János felel, a szőlőtermesztési alapokért Koch Csaba, a szőlészeti technológia fejlesztéséért Bock József, Kemendy László a borászati technológia fejlesztéséért, az oktatás és kutatás témája Molnár Péterhez tartozik, a kereskedelem és marketing területe Schmidt Győzőhöz, Légli Ottó támogatások elosztásáért felel, Pál Sándor jogi témákkal foglalkozik, a minőség- és eredetvédelem ügyeivel Heimann Zoltán.

Az interjú 1. és 2. részét meghallgathatja, ha a február 19-i adásra kattint.