A friss mérési adatok alapján a Balaton vízszintje a február 1-jei 81 centiméterről két hét alatt összesen 4 centimétert emelkedett. Ez a tendencia kedvező, ugyanakkor a jelenlegi 85 centiméteres állás elmarad a két év hasonló időszakától: 2024 februárjában a rendkívül csapadékos időjárás következtében a vízszint jóval magasabban, a 120 centiméteres szabályozási maximum felett alakult. A tó jelenleg is távol áll a 110 centiméteres téli üzemi vízszintmaximumától.

Tudományos érvek a vízpótlásról

Prof. dr. Vasas Gábor, a Balatoni Limnológiai Kutatóintézet (BLKI) főigazgatója szerint a tó jelenlegi vízszintje önmagában nem indokol azonnali beavatkozást. A szakember hangsúlyozta, hogy a közbeszédben gyakran emlegetett vízpótlás – például a Rába vagy a Dráva vizének átvezetése – olyan összetett kérdés, amely alapos tervezést igényel - olvasható a sonline.hu-n

Kiemelte, hogy a Balaton partvonala és beépítettsége nem teszi lehetővé a víz jelentős mértékű betározását, a külső vízpótlásnál pedig kérdéses, hogy aszályos időszakban a forrásfolyók rendelkeznek-e majd elegendő tartalékkal.

Édesvízből „sós víz”

A kutatóintézet szerint a vízszintnél jóval aggasztóbb folyamat a tó vizének melegedése és a drasztikusan emelkedő ásványianyag-tartalom. Az elmúlt száz évben egyes ionok koncentrációja a négyszeresére-ötszörösére emelkedett.

A Balaton sótartalma már átlépte az 500 mg/literes határt.

Ez a koncentráció már meghaladja a klasszikus értelemben vett édesvizek jellemzőit.

Ökológiai következmények

A megváltozott vízkémiai környezet és az emelkedő átlaghőmérséklet kedvez a nem őshonos, invazív fajok elterjedésének. Ezek az élőlények rövid idő alatt kiszoríthatják a tó eredeti flóráját és faunáját, ami jelentős ökológiai átalakuláshoz vezethet. A BLKI szakértője szerint a Balaton jövője szempontjából a vízmérleg és a településekről érkező terhelések visszaszorítása fontosabb feladat, mint a vízszint mesterséges emelése.