Infostart.hu
eur:
363.27
usd:
326.03
bux:
143453.78
2026. november 7. szombat Rezső

Ennyi pénzből éltek tavaly a munkavállalók

Átlagosan nettó 150 400 forintot vittek haza a magyar munkavállalók tavaly a január és november közötti időszakban. A legalább öt főt foglalkoztató vállalkozásoknál és a költségvetési intézményeknél dolgozók bruttó 229 700 forintot kerestek átlagosan 2013-ban.

A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint, a nettó átlagkeresetek 5,3 százalékkal növekedtek, az előző év azonos időszakához képest. A fizikai munkát végzők 104 000, a szellemi dolgozók 200 000 forintos átlagos nettó keresetből gazdálkodhattak.

A 0,9 százalékos novemberi inflációval számolva a reálbérek 4,8 százalékkal nőttek egy év alatt a nemzetgazdaságban, nem számítva a családi adókedvezmény hatását.

A közfoglalkoztatottakat nem számítva a bruttó bérek éves emelkedése 6,0, a nettó kereseteké 7,7 százalékos volt. A vállalkozásoknál 5,3 és 7,1 százalékos volt a bruttó és a nettó béremelkedés, a költségvetési szerveknél - a közfoglalkoztatottak nélkül számolva - 8,0 illetve 9,6 százalékos emelkedést mért a KSH.

Novemberben a teljes munkaidőben alkalmazásban állók átlagos bruttó keresete 248 ezer forint volt.

A vállalkozásoknál dolgozók átlagosan 260,2 ezer, míg a közszférában - a nem közfoglalkoztatás keretében - foglalkoztatottak 260,6 ezer forintot kerestek, 5,3 illetve 8,0 százalékkal többet, mint egy évvel korábban. A vállalkozásoknál alkalmazottak novemberben átlagosan 33 ezer forint prémiumot, jutalmat vagy más nem rendszeres jövedelmet kaptak, 10,6 százalékkal többet, mint 2012 novemberében, míg rendszeres bruttó keresetük 4,6 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, az októberi 4,9 százalékos éves növekedés után.

A feldolgozó iparban 6,7 százalékkal emelkedtek a bruttó bérek és átlagosan 274 ezer forintot tettek ki, míg az építőiparban 11,7 százalékos éves növekedéssel 187 ezer forintra rúgtak. A pénzügyi, biztosítási szektorban dolgozók bruttó átlagkeresete novemberben 476 ezer forint volt, 10,2 százalékkal több, mint egy évvel azelőtt. Az oktatásban 15,7 százalékkal kerestek többet és ez elérte a 249 ezer forintot.

Novemberben 179 ezren álltak közfoglalkoztatásban, 76 ezerrel többen, mint egy évvel korábban, és a teljes munkaidőre járó 75 967 ezer forintos átlagkeresetük 3,4 százalékkal volt magasabb.

A versenyszférában foglalkoztatottak száma 1 millió 837 ezer volt novemberben, nyolcezer fővel több, mint októberben, az előző év azonos időszakához viszonyítva létszámuk húszezer fővel nőtt.

2013. január-novemberben a teljes munkaidőben alkalmazásban állók átlagos bruttó keresete 229 700 forint volt. A vállalkozásoknál dolgozók átlagosan 240 400, míg a közszférában - a nem közfoglalkoztatás keretében - foglalkoztatottak 227 200 forintot kerestek. A közfoglalkoztatottak átlagkeresete 76 900 forint volt.

Nemzetgazdasági szinten a bruttó keresetek 3,8 százalékkal haladták meg a 2012. január-novemberit. Az átlagkeresetek a versenyszférában 3,9 százalékkal nőttek. A költségvetés területén - közfoglalkoztatottak nélkül - átlagosan 6,0 százalékos volt a bruttó keresetek emelkedése. A nonprofit szektorban az alkalmazásban állók bruttó keresete 3,8 százalékkal, 209 100 forintra emelkedett.

A bruttó átlagkeresetek a pénzügyi, biztosítási tevékenység gazdasági ágban voltak a legmagasabbak, 469 300 forintot tettek ki. Ezt az információ és kommunikáció követte 424 700 forinttal, valamint az energiaipar (villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás ) 403 500 forinttal.

A legkevesebbet, 146 600 forintot a szálláshely-szolgáltatásban, vendéglátásban dolgozók, 153 000 forintot a humán-egészségügyi, szociális ellátásban, illetve 168 300 forintot az adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenységi ágakban dolgozók kerestek.

2013. január-novemberben a költségvetési szférában dolgozók egy része átlagosan 10 100 forint - az adó- és járulékváltozások ellentételezését szolgáló, a keresetbe nem tartozó - kompenzációban részesült, míg a nonprofit szervezeteknél az erre jogosultak átlagosan 9900 forint juttatást kaptak ezen a címen.

Hanganyag: Kaputa Júlia

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Ügynökakták – olyan nevek is előkerültek, amelyek a történészt is meglepték

Ügynökakták – olyan nevek is előkerültek, amelyek a történészt is meglepték

Tényfeltáró bizottságot hoz létre a Mazsihisz az ügynöklisták nyilvánosságra kerülése után. A Zsidó Emlékezet Bizottsága azt vizsgálja majd, hogyan működött együtt az állambiztonság a rendszerváltás előtt a magyarországi zsidó felekezeti intézményekkel és közösségekkel.
Már a banki AI-t is kérdezhetjük költéseinkről (x)
TÁMOGATOTT TARTALOM

Már a banki AI-t is kérdezhetjük költéseinkről (x)

Egyre nyitottabbak a banki ügyfelek arra, hogy a mesterséges intelligencia segítse őket pénzügyeik intézésében – mutat rá az NRC által a Gránit Bank számára készített digitális bankolási kutatás. A Gránit Guruhoz érkező kérdések elemzéséből az is kiderül, milyen segítséget várnak a felhasználók a virtuális pénzügyi asszisztensektől.
inforadio
ARÉNA
2026.11.09. hétfő, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
Állóháború Brüsszelben és Strasbourgban - Ezen múlik, mennyi uniós forrás jut Magyarországnak a következő években

Állóháború Brüsszelben és Strasbourgban - Ezen múlik, mennyi uniós forrás jut Magyarországnak a következő években

A "szokásos" tagállami és intézményi ellentétek mellett az európai politika őszi fordulata is akadályozza az Európai Unió következő 7 éves költségvetésének elfogadását, ez pedig a Magyarországnak járó jövőbeli forrásokkal kapcsolatban is komoly kérdéseket vet fel. A tagállamok egy része kisebb költségvetést és kevesebb befizetést, a másik változatlan agrár- és kohéziós támogatásokat szeretne, miközben az Európai Parlament az uniós szintű területekre is jóval több pénzt szánna, mint korábban. Engedni egyelőre senki nem akar, pedig az idő vészesen fogy, mivel 2027-ben az eddiginél is nehezebb lehet a megállapodás tető alá hozása. Cikkünkben négy forgatókönyvet vázolunk fel, amelyek mentén eldőlhet az európai politika új iránya, illetve a Magyarországnak járó források sorsa.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×