A francia napilapok régóta nem méltatták annyira minden idők legnépszerűtlenebb francia köztársasági elnökét, mint szerdán, aki ráadásul magánéleti botránya miatt is a támadások kereszttűzébe került az elmúlt napokban.

Francois Hollande kedden délután mintegy három órán át vázolta fel hatszáz francia és külföldi újságíró előtt új gazdaságpolitikáját, amelynek lényege a vállalati adóterhek 30 milliárd eurós csökkentésével és 50 milliárd eurós állami megtakarítással 2017-ig a beruházások ösztönzése és a foglalkoztatás javítása a 11 százalékos munkanélküliséggel küzdő országban. A vállalkozásoknak ajánlott úgynevezett felelősségi paktumért cserébe a kormány legalább egymillió új munkahely létrehozását várja el a piactól, amely Hollande szerint az elmúlt évtizedek legjelentősebb társadalmi kompromisszuma lehet.

A konzervatív Le Figaro szerint a hallgatóság azt hihette, hogy egyszerre áll előtte Winston Chruchill és Tony Blair. "A komoly hangvétel, az erőfeszítésekre való ösztönzés, a tabukat és ígéreteket rejtő szavak használata, és végül történelmi reformok" - foglalata össze a lap, amely ugyanakkor kétségeit fejezte ki amiatt, hogy az államfő végre fogja-e ténylegesen hajtani a bejelentett programot. A balliberális Le Monde szerint forradalmi bejelentéseivel Hollande végre megmozdította a baloldalt és irányvesztetté tette a jobboldalt. A baloldali Libération szerint pedig Hollande végre "felszabadult".

Az elemzők szerint a bejelentésekkel Hollande meghaladta a francia baloldal határait, amikor német mintára tudatosan felvállalta, hogy szociáldemokrata gazdaságpolitikát kíván folytatni.

"Mint mindig, a szocialisták most is pragmatikusan kormányoznak, de még egyetlen szocialista elnök sem vállalta fel, hogy szociáldemokrataként kormányoz" - hangsúlyozta Stéphane Rozes politológus. Az elemző szerint más európai országokban nevetségesnek is hathat Hollande bejelentéseit forradalminak értékelni, de Franciaországban, ahol a baloldalon a szociáldemokrácia sokáig szitokszónak számított, ha nem is forradalomról, de igazi irányváltásról van szó.

Azt viszont Hollande maga visszautasította, hogy teljesen átváltott volna a liberális gazdaságpolitikára, ahogy azt egyes gazdasági elemzők értékelik. Arra hívta fel a figyelmet, hogy Franciaországban mindig az állam teszi meg az első lépést annak érdekében, hogy javuljon a produktivitás.

Pierre Gattaz, a francia munkáltatói szövetség (Medef) nevében szerdán üdvözölte, hogy az elnök jó irányban indult meg és hogy Franciaország végre ráeszmél a valóságra. A szervezet ugyanakkor pontosan szeretné tudni, hogy miből fogja fedezni a kormányzat a vállatoknak tett adókedvezményeket, illetve hogyan képzeli el az állami megtakarításokat.

A jobboldalon egyértelmű zavar érezhető, miután az Hollande által bejelentett intézkedések a legnagyobb ellenzéki párt gazdasági programjában régóta szerepelnek, de azokat Nicolas Sarkozy előző államfő 2007 és 2012 között nem valósította meg. Bruno Le Maire volt jobboldali agrárminiszter szerint "egyáltalán nem zavaró", hogy Francois Hollande ezentúl vállalkozásbarát politikát kíván folytatni. Jean-Francois Copé, a jobbközép Népi Mozgalom Uniójának (UMP) főtitkára szerint egy jobboldali párt "nem tudja nem támogatni" az államfő irányváltását. Ugyanakkor arra figyelmeztetett, hogy "az ördög a részletekben rejlik".

A legszigorúbb kritikát egykori politikustársától, Jean-Luc Mélenchontól, a radikális baloldal vezetőjétől kapta Hollande. Szerinte az elnök a pénzügyi világ elleni támadással indította mandátumát és a vállalatoknak tett engedményekkel tarkított neoliberális politikával fejezi be.