Lentner Csaba közgazdászprofesszor elmondta: az elmúlt három évben sikerült megállítani az államadósság növekedését, az ország kikerült a túlzottdeficit-eljárás alól, az országban nőtt a foglalkoztatás, és a nagy elosztó rendszerek reformja is elindult, de ehhez a forrásokat nem a lakosság terheinek növelésével, hanem a multicégek és a bankok adóztatásának kiterjesztésével teremtette elő a kormány. Hozzátette: ez jelenti az unortodox gazdaságpolitika lényegét és alapját.

Lentner Csaba kiemelte: a tehermegosztás ahhoz is hozzájárult, hogy Magyarország megőrizte a politikai stabilitását, az országban nem zajlottak le nagy sztrájkok.

Mint mondta, az unortodox modell lényege a neoliberális piacgazdasági modell elvetése, az állam gazdaságbefolyásoló, szervező, szabályozó és ellenőrző szerepének kiteljesítése.

Csath Magdolna közgazdász, egyetemi tanár kiemelte: az ortodox gazdaságpolitika a piaci mechanizmusok mindenhatóságát helyezi előtérbe, holott látszott, hogy ez a pénzügyi-gazdasági válság elindulása óta megbukott.

A világban az erőforrások újraelosztásáért folyik a harc, ezzel együtt a világgazdaságban a periféria és centrum közötti gazdasági versengés is felerősödött - mondta, hozzátéve: napjainkban a nemzetek sikeressége azon is múlik, hogy az adott ország politikai vezetése milyen innovatív ötletekkel, új megoldásokkal tudja a gazdasági növekedést elindítani, fenntartani.

Csath Magdolna szerint a mostani kormánynak a jelenleginél nagyobb mértékben kellene javítania a kis- és közepes cégek fejlődési lehetőségeit, mert ez lehet a hazai gazdaság jelentősebb bővülésének alapja, beindítója.

Bogár László közgazdász arról szólt, hogy az elmúlt 30 év alatt nem kevesebb, mint összesen mintegy 560 milliárd dollárt vittek ki az országból profit, tőkekivonás, offshore cégek tevékenysége révén, ezért nem csoda, csak igen nehezen lehet talpra állítani az ország gazdaságát. Az ortodox gazdaságpolitika csak a megszorításokban tud gondolkodni, és olyan pénzhatalmi rendszert épített ki világszerte, amelyben a multicégek jelentik a "kényszerítő erőt", az olyan nagy intézmények, mint az IMF, pedig a fegyelmező erőt - mondta. Ahhoz, hogy a magyar gazdaság talpra álljon, a társadalom lelkét, hozzáállását is rendbe kell hozni - tette hozzá Bogár László.