Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.1
bux:
0
2025. december 25. csütörtök Eugénia

Orbán: Szorosabb együttműködés kell a Kaszpi-tenger térségével

A jelenleginél szorosabb együttműködést kell kialakítania a Kaszpi-tenger térségével az Európai Uniónak ahhoz, hogy minél biztonságosabb legyen a közösség energiaellátása - hangoztatta Orbán Viktor miniszterelnök szombaton Bakuban, a Crans Montana Fórumon.

Ha az unió minél több helyről szeretné beszerezni energiahordozóit, azaz ha diverzifikálni akarja energiaellátását, akkor mind politikailag, mind gazdaságilag erőteljesebb kapcsolatra van szükség közte és a Kaszpi-tenger térségének egyik legfontosabb országa, Azerbajdzsán között - jelentette ki a magyar kormányfő az energiabiztonságról rendezett tanácskozáson, amelynek moderátora Larry King, a CNN amerikai hírtelevízió volt műsorvezetője volt.

A miniszterelnök hozzátette: bár Azerbajdzsán részt vesz az EU Keleti Partnerség Programjában, ő személy szerint nem teljesen elégedett, mert az Európai Unió sokszor bürokratikus, lassú ezen a területen.

Felszólalásában kitért Közép-Európára is, kifejtve, hogy "a német és az orosz világ között elhelyezkedő, észak-déli irányból nézve a Balti-tengertől az Adriai-tengerig húzódó térség" nem rendelkezik jelentős energiaforrásokkal, gáz- és olajmezőkkel. Közép-Európának ezért központi kérdése az energiabiztonság. Ráadásul a kommunizmus alatt centralizált rendszer működött Közép-Európa és Oroszország között az energiaellátás területén is, így észak-déli fejlesztésekre egyáltalán nem volt lehetőség.

Ezért a kelet-nyugati infrastruktúra továbbfejlesztése mellett a magyar kormányfő mindenképpen szükségesnek tartja az észak-déli rendszerek kiépítését. A miniszterelnök kiállt a nukleáris energia szükségessége mellett is a Crans Montana Fórumon.

Az egynapos azerbajdzsáni látogatáson tartózkodó Orbán Viktor a nap folyamán találkozik Ilham Aliyev köztársasági elnökkel, Artur Rasizade miniszterelnökkel és a kaukázusi ország állami olajipari vállalatának vezérigazgató-helyettesével is.

Orbán Viktor miniszterelnök 2010-ben már járt Azerbajdzsánban, a Szovjetuniótól 1991-ben függetlenné vált, mintegy kilencmilliós lélekszámú országban. Akkor részt vett az azeri-grúz-román-magyar energiaügyi együttműködésről rendezett bakui csúcstalálkozón, amelyen az érintett országok vezetői megállapodást írtak alá az Azerbajdzsán-Grúzia-Románia gázszállító rendszer (AGRI) megvalósítását célzó projektről. A magyar kormányfő akkor is folytatott kétoldalú megbeszélést Ilham Aliyev elnökkel.

Az energiaellátást érintő hír szerint, amelyet a Nabucco-konzorcium csütörtökön közölt az MTI-vel, az azerbajdzsáni Shah Deniz II gázmezőt üzemeltető konzorcium a Nabucco West gázvezetéket választotta a kitermelt földgáz európai szállítására.

A Nabucco konzorcium május 16-án nyújtotta be a tervezett Nabucco gázvezeték módosított, rövidebb nyomvonalú változata, a Nabucco West ajánlatát az azerbajdzsáni Shah Deniz II konzorciumnak.

A gázvezeték a bolgár-török határtól bolgár, román, magyar és osztrák területen keresztül a Bécs melletti Baumgartenbe és azon túl szállítana gázt a Kaszpi-tengeri térségből. A bécsi székhelyű Nabucco Gas Pipeline International GmbH (NIC) 2004 júniusában alakult meg, tagjai az osztrák OMV, a magyar Mol, a román Transgaz, a bolgár Bulgargaz Holding, a török Botas és a német RWE.

Címlapról ajánljuk
Tarol az AI: hamarosan már nem is lesz szükség zenészekre?

Tarol az AI: hamarosan már nem is lesz szükség zenészekre?

Folyamatos a vita a zeneiparban arról, hogy mire és milyen mértékben szabad vagy éppen nem szabad mesterséges intelligenciát használni, miközben a generatív AI fejlődése ott tart, hogy az emberek túlnyomó többsége már nem tudja megmondani, mesterséges zenét hall-e vagy ember által játszottat. Sokan zavarba kerülnek, mikor kedvenc zenéjükről kiderül, hogy nem is ember készítette.
VIDEÓ
Előbukkant a legújabb béketerv, Moszkva Európát sem támadhatná – Ukrajnai háborús híreink csütörtökön

Előbukkant a legújabb béketerv, Moszkva Európát sem támadhatná – Ukrajnai háborús híreink csütörtökön

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök első alkalommal ismertette azt a húszpontos békekeretet, amelyről Ukrajna és az Egyesült Államok tárgyal, és amely az Oroszországgal kötendő megállapodás alapjául szolgálhat. Az elnök mielőbbi tárgyalásokat sürgetett Donald Trumppal ezeknek az ügyeknek a rendezésére - írja a Reuters hírügynökség. Oroszország és Ukrajna átfogó megnemtámadási megállapodást köt, amelynek betartását űralapú, pilóta nélküli megfigyelőrendszer ellenőrzi. Az Egyesült Államok, a NATO és az európai országok a NATO ötödik cikkelyéhez hasonló, kölcsönös védelmi garanciákat vállalnának Ukrajna felé. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×