Infostart.hu
eur:
382.46
usd:
325.99
bux:
124515.8
2026. január 23. péntek Rajmund, Zelma

Czomba: Csökkenthetik a pályakezdőknek fizetendő minimálbért

Csökkenthetik a pályakezdőknek fizetendő minimálbért - mondta Czomba Sándor az InfoRádió Aréna című műsorában. A Nemzetgazdasági Minisztérium foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára beszélt arról is, hogy semmivel sem magasabb a közfoglalkoztatás aránya, mint 2010-ben, amikor az előző kormány elindította az Út a munkába programját, ezért úgy véli, hogy a KSH adataiban a foglalkoztatottak számának növekedésére mutató adat a versenyszférának köszönhető.

Nagymértékben segítheti a pályakezdő fiatalok foglalkoztatását, hogy ha - mint több uniós tagállamban - Magyarországon is csak bizonyos ledolgozott idő után kapják meg a teljes minimálbért - mondta Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár az InfoRádió Aréna című műsorában.

"Nagyon sok országban az a helyzet, hogy a pályakezdő, 18 éves fiatal a mindenkori minimálbér 80 százalékát kapja, majd évente 5-5 százalékos emelkedéssel 22-23 éves korában éri el a teljes minimálbért a fizetése. A pályakezdő fiataltól nem lehet elvárni, hogy a második napon már úgy teljesítsen, mint az, aki 20 éve a munkapadnál vagy az irodában dolgozik, tehát reális ez a fajta különbségtétel, amivel ráadásul óriási mértékben sikerül munkához segíteni a pályakezdő fiatalokat az érintett tagállamokban" - mondta az államtitkár.

Czomba Sándor megfontolandónak tartja ennek a rendszernek a magyarországi bevezetését. Emlékeztetett arra, hogy a július 1-jén életbe lépő új Munka törvénykönyvében van egy passzus, hogy a mindenkori kormány - ezeket a szempontokat mérlegelve - dönthet úgy, hogy a minimálbért "eltérítse". Úgy gondolom, hogy a 2013-as évben, adott esetben ezt érdemes átgondolni" - fogalmazott.

A kérdésre, elegendő lehet-e ez ahhoz, hogy Magyarországon tartsa a fiatalokat, Czomba Sándor azt mondta: amíg nem állnak rendelkezésre jól fizető munkahelyek, addig lesz kísértés arra, hogy a fiatalok külföldön próbálkozzanak jobb megélhetést keresni.

Ha azonban a stabilitási időszak lezártával beindul a gazdasági növekedés, azzal elérhető, hogy se fiatal, se idősebb ne vágyjon el az országból - tette hozzá az államtitkár.

Nem nőtt a közfoglalkoztatás aránya

A foglalkoztatottak száma 52 ezerrel nőtt a KSH legfrissebb adatai szerint - emlékeztetett Czomba Sándor. Ez mindenképpen jó hír, de még jobb, ha az adatot 2010 hasonló időszakával hasonlítjuk össze, mert ahhoz képes 80 ezres a növekedés. Mivel a közfoglalkoztatottak száma megegyezik az akkori időszakéval, az emelkedés, döntő többségben a versenyszférának köszönhető - hangsúlyozta.

Ami a munkanélküliséget illeti, az államtitkár szerint az nagyjából stagnál. Ugyanakkor soha nem önmagában a munkanélküliségi adattal van soha a baj - hangsúlyozta Czomba Sándor.

Emlékeztetett, hogy a munkanélküliségi ráta Magyarországon most nagyjából 11,5 százalékos, Svédországban körülbelül 8,5 százalékos - csak náluk emellett 72 százalékos a foglalkoztatottság, nálunk pedig 56,5. "Itt kezdődik a baj" - mondta.

Az Aréna műsorát meghallgathatja itt!

Hanganyag: Hlavay Richárd

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Szakértő: a Béketanács a viták globális rendezési fórumává válhat

Szakértő: a Béketanács a viták globális rendezési fórumává válhat

A davosi Világgazdasági Fórumon hivatalosan is megalakult a Donald Trump amerikai elnök kezdeményezésére létrehozott Béketanács. A szervezet hatásköre messze túlmutathat a gázai háború utáni rendezésen, és a jövőben a globális konfliktusok kezelésének új nemzetközi fórumává válhat – mondta Nagy Dávid, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány biztonságpolitikai szakértője az InfoRádióban.
inforadio
ARÉNA
2026.01.23. péntek, 18:00
Kovács Erik
a Mathias Corvinus Collegium Klímapolitikai Intézet vezető kutatója
A tagállamok egymást fojtják meg a rezsicsökkentésekkel – Brüsszel veheti a kezébe az egészet

A tagállamok egymást fojtják meg a rezsicsökkentésekkel – Brüsszel veheti a kezébe az egészet

Az európai ipar energiaár-problémája mára egyértelműen túlnőtt a 2022-es energiaválság átmeneti sokkján. Bár a nagykereskedelmi villamosenergia- és gázárak azóta stabilizálódtak, az ipari fogyasztók által fizetett árak tartósan magas szinten maradtak, ezért több kormány kedvezményes tarifákat vezetne be az ipar számára, hogy ezzel segítsék az európai versenyképességet. Ugyan ez könnyen indokolható lépésnek tűnik, tagállamonként nagyon eltérő, hogy mekkora támogatásokat engedhetnek meg maguknak, ezért könnyen belső összeférhetetlenségekhez vezethet, ha nem épül ki egy rendszer az uniós országok rezsicsökkentési dömpingjére.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×