A kérdés az, hogy az Egyesült Államok és Európa kész-e olyan válaszokat adni a problémákra, amelyek megváltoztatják a világgazdaság logikáját. Az a baj, hogy olyan bebetonozott érdekek vannak, amelyek miatt nem lehet előremutató válaszokat adni - mondta az InfoRádiónak a Nyugat-Magyarországi Egyetem docense.

Az eurózóna megmentése leginkább arról szól, hogy Németország rákényszerül a déli államok megmentésére a német bankok jelentős betétkihelyezései miatt. Valójában azonban az eurózóna belső szerkezetének az átalakítására nem készek - magyarázta Pogátsa Zoltán, aki szerint az sem kedvező, hogy ugyanaz a kamatráta érvényes az eurózóna gyorsabban és lassabban fejlődő államaira.

Hangsúlyozta: mélyebb reformokra lenne szükség annál, mint hogy néha kisegítik Görögországot, Portugáliát és Írországot.

Megoldatlan probléma az adóparadicsomok kérdése is. Az államok és az újraelosztási rendszerek finanszírozhatatlansági problémáinak egy része abból adódik, hogy a nagyvállalatok és a gazdagok jövedelme az adóparadicsomokon keresztül mennek ki. Sem az Európai Unió, sem pedig az Egyesült Államok nem mutatkozott késznek arra, hogy ezt a kérdést újraszabályozza.

A szakértő úgy véli, Magyarországnak egyáltalán nem kell sietnie az euró bevezetését illetően, mert ránk ugyanaz vonatkozik, mint a bajba került tagállamokra. Ha magas növekedésű ország leszünk (márpedig ezért csatlakoztunk az unióhoz) és ugyanaz a kamatláb lesz érvényes ránk, mint az alacsonyabb növekedésű államokra, akkor hasonló buborékok jönnek létre, mint az ír, a spanyol és a portugál ingatlanpiacon.

A Magyar Nemzeti Bank néhány évvel ezelőtti tanulmánya szerint 0,6 százalékos éves GDP növekedési pluszt jelentse az euró, viszont nem számolt azzal az instabilitással, amely ténylegesen bekövetkezett a déli államokban az eurózóna rossz szerkezete miatt - emelte ki Pogátsa Zoltán.