Infostart.hu
eur:
365.39
usd:
324.6
bux:
143682.55
2026. október 6. kedd Brúnó, Renáta

A Malév helyzetének rendezése a legkényesebb kérdés

A Malév helyzetének rendezése, az EMFESZ-ügy és a Déli Áramlat projekttársaság megalakítása - többek között ezekről tárgyal magyar-orosz vegyes bizottság. Viktor Zubkov orosz miniszterelnök-helyettes és csapata két napig tartózkodik Budapesten. Szakértők a legkényesebb kérdésnek a Malév tulajdonosi és tőkehelyzetének rendezését tartják.

A Déli Áramlat projekttársaság megalakítása talán a legegyszerűbb kérdés, amelyről tárgyal az orosz-magyar vegyes bizottság, és minden bizonnyal a társaság alapító okiratát is aláírják. A vegyes vállalat 50-50 százalékban magyar, illetve orosz tulajdonú, a vezetőjét évente váltva adják a felek.

Keményebb dió a Malév helyzetének rendezése. A Népszabadság úgy tudja, hogy a cégnél péntek délutánra rendkívüli közgyűlést hívtak össze, a napirendi pontok egyben a várakozásokat is tükrözik. Szerepel az alaptőke felemelése, pénzbeli hozzájárulással, illetve adósság tőkévé konvertálásával, ez azt feltételezi, hogy a magyar állam beszáll a cégbe. Egyúttal módosítanák az igazgatósági és felügyelőbizottsági tagok számát is, ami szintén egy új tulajdonos belépésére utal.

Ugyanakkor még korántsem egyformák az álláspontok a két kormánynál. A vita abban van, hogy mekkora tulajdonrészt szerezzen a magyar állam az adósság elengedésért cserébe. A kormánynak egy jogszabály január 31-ig lehetőséget ad arra, hogy 19 milliárd forintig elengedje a légitársaság állam felé fennálló adósságát, bár azt még nem tudni, hogy ez technikailag hogyan történik. A kormány ezzel az összeggel akár 75 százalék feletti tulajdonrészt is szerezhet a Malévban.

A három éve 200 millió forintért az orosz Borisz Abramovicsnak eladott, de jogilag magyar magánszemélyek tulajdonába kerülő légitársaság privatizációs szerződésében az orosz Vnyesekonombank 32 millió eurós bankgaranciát vállalt, ha nem teljesülnek a magánosításban vállalt feltételek. Erről a bankgaranciáról feltehetően lemond majd a magyar állam.

Szakértők megjegyzik, nem is biztos, hogy az említett 19 milliárd forint elég lesz minderre, mert a tartozások összege már ennél magasabb. Az már csak hab a tortán, hogy Brüsszel akadályokat gördíthet a magyar állami tulajdonszerzés útjába, mivel az unióban tilos a cégek állami támogatása, egyes speciális formákat leszámítva. Az adósság tulajdonrésszé konvertálása elvileg még átmehet a brüsszeli szűrőn, csak az lehet aggályos, ha az elengedett adósság nagyobb értékű, mint amennyit a cégbeli tulajdoni rész ér, mert ez burkolt támogatásnak minősíthető.

A vegyes bizottságban szóba kerülhet az EMFESZ ügye is - írta szerdai számában a Vedomosztyi orosz üzleti lap. A sajtóorgánum azzal indokolta ezt, hogy az orosz delegációt vezető Viktor Zubkov a Gazprom igazgatótanácsának elnöke is egyben, és az orosz óriás - úgy tudni -, közvetetten tulajdonosa az EMFESZ-nek.

A céggel szembeni eljárások, és a vállalat esetleges ellehetetlenülése, a fogyasztók elvesztése pedig az orosz gigavállalatnak nem tetszene, és kérdéses az is, hogyan tudna ismét olcsóbban földgázt szerezni a magyar társaság, mert fogyasztóinak a kedvezményeket még adja, de drágábban veszi a gázt, így masszívan veszteséges.

A magyar-orosz bizottság két napig tárgyal Budapesten. Információk szerint pénteken adnak tájékoztatást a megbeszélésekről.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Így épül az új Messi-birodalom

Így épül az új Messi-birodalom

Lionel Messi – magyar idő szerint – szerda hajnalban játssza az utolsó mérkőzését az argentin válogatott mezében. A klubjában folytatja a pályafutását, de az igazi kérdés immár az, hogyan alakul a labdarúgás történetének egyik legkiemelkedőbb játékosának későbbi élete.

Demkó Attila: Oroszország Kijevet érő újabb fenyegetése mögött van valós tartalom: egyre intenzívebben támadják a fővárost

Az orosz külügyminisztérium ismét arra szólította fel ismét az Ukrajnában tartózkodó diplomatákat és külföldieket, hogy hagyják el az országot. Ez a pszichológiai hadviselés része, de van mögötte valós fenyegetés is – mondta Demkó Attila, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukács Intézetének programvezetője az InfoRádió Aréna című műsorában.
Tőzsdemúzeum: fejezetek a pesti börze történetéből (x)
TÁMOGATOTT TARTALOM

Tőzsdemúzeum: fejezetek a pesti börze történetéből (x)

Mikor kezdődött Pesten a tőzsdei kereskedés és milyen papírokat jegyeztek egykoron? Hogyan hatott a börze a századforduló gazdaság fejlődésére, és miként teljesített a magyar tőzsde nemzetközi összevetésben? S egyáltalán: milyen pénznemben bonyolították az adásvételeket Magyarország történetének különböző korszakai során?
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×