eur:
383.99
usd:
354.05
bux:
68846.13
2024. május 25. szombat Orbán

Ki fizet kevesebb személyi jövedelemadót jövőre?

Hiába derült ki, milyen adótáblát tervez a kormány jövőre a személyi jövedelemadóban, még mindig nem tudni pontosan, mennyivel járunk jobban, mint az idén. A fő kérdés, hogy az elburjánzott adójóváírással pontosan mit akar kezdeni a kormány. Akárhogy is: 400 ezer havi bruttóval nagyon jól járunk.

Jövőre - ha megszavazza az Országgyűlés - alaposan átalakul a személyi jövedelemadó táblája. A kormány tervei szerint 17 százalékos lenne az alsó szja-kulcs, amelynek sávhatára 5 millió forintnál húzódna, illetve 32 százalékkal adóznának a felső szja-kulcs alá csúszók.

Mivel ez az adóterhelés a most élő szabályokkal ellentétben nem a bruttó bérre, hanem annak járulékokkal növelt összegére vetül, ezért praktikusan azt is mondhatjuk, hogy az adókulcsok valójában emelkednek. A bruttó bérre vetítve az alsó adókulcs 18 százalékról 21,59 százalékra, a felső kulcs pedig 36 százalékról 40,64 százalékra ugrik. Hatalmas változás azonban, hogy a sávhatár a mostani 1,7 millióról (illetve a hamarosan visszamenőleg is érvényes 1,9 millióról) 5 millió forintra emelkedik.

Ha csak ennyi lenne a változás, akkor sávról sávra haladva könnyen megállapíthatnánk, ki jár jól, és ki rosszul.

- Havi bruttó 180 ezer forintig a legfontosabb tényező a magasabb aló adókulcs lenne, ezért az adózók rosszabbul járnának, mint most. Legnagyobbat 140 ezer forintnál lehetne bukni, éves szinten 60 ezer forintot. (Már a minimálbéren is lenne bő 5 százalékos adóteher, hiszen a megemelt adókulcsra nem biztosít elegendő mentességet az adójóváírás.)

- 180 ezer forint felett aztán egyre inkább érezteti a hatását az, hogy nem lép be a felső adókulcs, hanem szép hosszan adózhatunk az alacsonyabb terheléssel. Mire havi 420 ezer forint környékén belép a 40 százalék feletti terhelés, éves szinten már 410 ezer forint feletti adómegtakarításra tehet szert a jól kereső állampolgár.

- Innentől lassú csökkenést mutat az új rendszer előnye (a belépő 40 százalékos kulcs miatt), ám még bruttó 700 ezer forintnál is negyedmillió forint az éves nyereség.

A fenti megállapítások azonban az alsó jövedelemtartományban nagyon ingatag lábon állnak, sőt, szinte biztosan mondhatjuk, hogy nem így lesz. Ott ugyanis óriási jelentősége van annak, hogy az adótábla alapján fizetendő adóból mennyit enged el adójóváírás formájában az állam. Márpedig ez biztosan nem marad a jelenlegi formájában.

Egyrészt akkor az emberek jelentős része rosszul járna, ami nem lehet cél, amikor deklarált adócsökkentésről beszél a kormány, másrészt közelében sem vagyunk annak az ígéretnek, hogy az átlagjövedelem (körülbelül havi bruttó 190-200 ezer forint) közelében 1-1,5 havi fizetésnek megfelelő adócsökkentés valósuljon meg. A Portfolio.hu két életszerűbb szimulációval is számolt. Az egyik verzió szerint az adójóváírás induló mértékét megemelnék30 százalékkal, hogy a minimálbér a mostanihoz hasonlóan közel adómentes legyen, biztosítva, hogy az adóterhelésben a jövedelemskálán sehol se legyen lineáris szakasz. Ezek után az adójóváírás jóval lassabban fogyna el, feltételezésünk szerint egészen az 5 millió forintos sávhatárig kifutna. ("kifuttatott" adójóváírás)

Ehhez képest a "köztes" verzió paraméterei úgy készültek, hogy minimálbéren is legyen érzékelhető szja-teher, illetve hamarabb - mintegy 3,5 millió forintos éves bruttó jövedelemnél - elfogyna. (Ez a verzió egyébként nagyon hasonlít egy korábbi adótervhez köthető adójóváírási elképzeléshez, amiből végül nem lett semmi.) A köztes pálya azért tanulságos, mert látható, hogy nem oldja meg a két fő problémát: az alacsony jövedelműek rosszul járnának, valamint az átlagfizetés környékén keresők adócsökkenése sem lenne akkora.

Elbírja-e a költségvetés?

Vagyis a 2010-től életbe lépő adótáblában elkerülhetetlennek látszik az adójóváírás intézményének nagyon jelentős kiszélesítése. (Ezt indokolja az is, hogy a lassú elfogyás a marginális adókulcsokat alacsonyabban tartja - márpedig az szja-rendszerünk egyik fő problémája éppen ezek nagyon magas szintje. Másrészt - furcsa módon - éppen az egyre inkább szélesebb jövedelmi körre történő kiterjesztés lehet az útja annak, hogy az adójóváírás a jelenlegi formájában egyszer végleg kikerüljön az adózásból.)

A "kifuttatott" forgatókönyv a feltételeinknek egészen jól megfelel. Egyetlen adózó sem jár rosszul vele, és az átlagjövedelem környékén valóban 120-160 ezer forint lehet az éves szintű adócsökkenés. Ez pedig éppen 1-1,5 havi nettó keresetnek felel meg. Természetesen 5 millió forintig ez a verzió a legkedvezőbb az adózók számára, utána pedig már nem kell számolni az adójóváírással, így a háromféle változat egyforma eredményre vezet.

Így aztán az szinte biztosra vehető: az jár a legjobban a jövő évi adótáblával, aki teljesen ki tudja használni az alacsonyabb adókulcs széles tartományát, de nem lóg bele a magas felső kulcsba. Ez bruttó 420 ezer forintos keresetnél 412 ezer forintos éves adómérséklést jelentene. Persze a kérdés továbbra is adott, ezt a gáláns adózást vajon elbírja-e majd a jövő évi költségvetés?

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.05.24. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára, a Világgazdasági Intézet munkatársa
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×