A devizaalapú - jórészt svájci frankban és japán jenben folyósított - lakossági hitelek kiáramlása továbbra is a magyar bankrendszert terhelő kockázatok egyik fontos eleme, ami jó eséllyel nem is fog eltűnni belátható időn belül - áll a Fitch Ratings elemzésében, amely szerint a fő gond az, hogy a fedezetlen adósnak számító lakossági fogyasztói kör nem feltétlenül érti a kockázatokat.

A legnagyobb európai hitelminősítő tanulmánya szerint a lakosságnak folyósított devizaalapú hitelezés különösen kockázatos, mivel ennek az ügyfélkörnek általában nincsenek devizabevételi forrásai, ezért fedezetlen az árfolyam- és kamatkockázatokkal szemben.

A fő aggodalom forrása az, hogy a lakossági hitelfelvevők megértik-e a devizahitelezéssel járó kockázatokat. Jóllehet a bankok tesznek erőfeszítéseket e kockázatok elmagyarázására, jó eséllyel csak az igazán magas szintű szakértelemmel bíró lakossági ügyfelek képesek teljes képet alkotni ezekről, a többiek egyszerűen csak a vonzó kamatszinteket nézik.

A Fitch adatai szerint 2004 vége és 2007 vége között a magyar bankrendszer által kibocsátott bruttó devizahitel-állomány a 2,5-szeresére emelkedett, és forintértéke elérte a 10 462 milliárd forintot. Ebből a lakossági szektornak nyújtott devizaalapú hitelállomány a tavalyi év végén 3216 milliárd forint volt; ennek a fele fogyasztási hitel, 45 százaléka lakáshitel. A Fitch szerint a devizaalapú jelzálog-hitelezés a kockázatosabb, tekintve e hitelfajta általában hosszú futamidejét, ami a futamidő alatt bekövetkező potenciális árfolyamkilengések veszélyét idézi fel.

A K&H vezető elemzője, Barcza György az InfoRádiónak elmondta: kockázatosabb a devizahitel a forinthitelnél az ügyfelek számára, de a kamatelőny miatt van kamatnyereség. A bank számára is jelentheti azt a kockázatot, hogy egyes ügyfelek nem határidőre teljesítik a törlesztőrészletet - tette hozzá.

Az elemző kiemelte: a kockázat elsősorban makrogazdasági jellegű. A fogyasztás egy részét a hitelfelvétel finanszírozza, és benne lehet az a veszély, ha ez megszűnik, akkor az negatív hatást gyakorolhat a gazdasági növekedésre - fejtette ki.

Barcza György ugyanakkor emlékeztetett, hogy 2006-ban, amikor jelentősen gyengült a forint, a lakosság megijedt a kockázattól, de a meglévő hitelállomány és a hiteltörlesztés minősége nem romlott.