Infostart.hu
eur:
366.56
usd:
327.2
bux:
0
2026. október 24. szombat Salamon
Különböző savanyúságok sorakoznak befőttes üvegekben.
Nyitókép: Pixabay

Nagy változás jön, rendet tesznek a savanyúságok piacán

Társadalmi vitára bocsájtott a kormány egy jogszabálytervezet a Magyar Élelmiszerkönyv rendeletének módosításáról, amely a savanyúságokra vonatkozó előírásokat rendezi.

A cél a „savanyú” és „savanyított” megnevezések, valamint a savanyítási eljárások – természetes tejsavas fermentálás és mesterséges ecetes savanyítás – pontos jogi meghatározása és az ehhez kapcsolódó fogalmak egységesítése. A módosítás elsődleges célja a magasabb minőségű termékek előállításának és megkülönböztethetőségének elősegítése azáltal, hogy pontosításra kerültek a „savanyú”, illetve „savanyított” fogalmak az azokhoz kapcsolódó természetes, illetve hozzáadott savval történő savanyítási eljárásoknak megfelelően.

A módosítás az élelmiszer-minőség javítására, a fogyasztók jobb tájékoztatására, valamint a hazai hagyományos savanyúságok, például a csemegeuborka és a savanyú káposzta minőségi jellemzőinek pontosítására irányul.

Ha elfogadják a társadalmi egyeztetésre bocsátott rendelettervezetet, akkor az egy vagy két zöldség vagy gyümölcsfélét tartalmazó savanyúság esetén a megnevezésnek tartalmaznia kell a zöldség- vagy a gyümölcsféle nevét, a legalább három növényi összetevőből álló savanyúság esetén a vegyes savanyúság megnevezést kell használni.

  • A természetes savanyítással készült termék esetén a savanyúság helyett a savanyú megnevezés is használható.
  • A mesterséges savanyítással készült termék esetén a savanyúság helyett a savanyított vagy ecetes kifejezések is használhatók.

A csemege megnevezés azon közvetlen gyártású, mesterséges eljárással savanyított, hőkezeléssel tartósított termékre alkalmazható, amelynek ecetsavban kifejezett savtartalma legfeljebb 1,2% (m/m).

Valamely összetevőből adódó csípős jelleget, a termék különleges ízesítését a címkén fel kell tüntetni, ha az az összetevők felsorolásából egyébként nem derül ki.

A Agrár- és Élelmiszergazdaságért Felelős Minisztérium rendelettervezetében szerepel:

  • a „savanyú” és „savanyított” kifejezések egyértelmű definiálása, szétválasztva a természetes (tejsavas fermentálás) és mesterséges (ecetes) savanyítási módszereket.
  • új termékcsoport-meghatározás a savanyított zöldség és gyümölcs kategóriában, különbségtétel az alapanyagok aprítottsága alapján (vágott, darabos).
  • pontosítás a megengedett adalékanyagokra, összetevőkre, valamint a fizikai, kémiai és érzékszervi minőségi paraméterekre, például savtartalom, sótartalom, állomány és szín.
  • egyedi minőségi jellemzők és szabályok bevezetése a hagyományos magyar savanyúságokra: csemegeuborka és savanyú káposzta.

A jelenlegi szabályoknak nem megfelelő, de a hatálybalépés előtt megfelelő termékek 18 hónapig még forgalomba hozhatók.

Címlapról ajánljuk
400 ezer „elfeledett gyerek” él Magyarországon szenvedélybeteg szülő mellett
Apa, anya, pia program

400 ezer „elfeledett gyerek” él Magyarországon szenvedélybeteg szülő mellett

Magyarországon mintegy 400 ezer gyermek él alkoholfüggő, vagy más függőséggel küzdő szülőkkel. A Magyar Máltai Szeretetszolgálat kilencedik alkalommal szervezett szakmai konferenciát, hogy a gyermekekkel találkozó szakemberek, pedagógusok, szülőtársak figyelmét felhívja a gyanús jelekre, és elmondja, hogyan kérhetnek segítséget az érintett gyermekek számára. Az esemény megálmodója, Frankó András családterapeuta erről beszélt az InfoRádióban.
A jövőnkről is gondoskodik a Gránit app (x)
TÁMOGATOTT TARTALOM

A jövőnkről is gondoskodik a Gránit app (x)

A Gránit Bank ügyfelei már a bank mobilalkalmazásából is megnyithatják, valamint kezelhetik egészségpénztári számlájukat. Ezzel a pénzintézet bármikor és bárhol elérhetővé teszi az egyik leginkább népszerű öngondoskodási formát és annak előnyeit.
inforadio
ARÉNA
2026.10.26. hétfő, 18:00
Nagy Sándor Gyula
Latin-Amerika-kutató, a Budapesti Corvinus Egyetem egyetemi tanára
Meg lehet-e jól adóztatni a magyar milliárdosokat?

Meg lehet-e jól adóztatni a magyar milliárdosokat?

A vagyonadóról szóló vitában az egyik oldal igazságosabb közteherviselést és jelentős költségvetési bevételeket vár, a másik tőkemenekítést, kevesebb beruházást és lassabb gazdasági növekedést jósol. A közgazdasági kutatások alapján egyik következtetés sem automatikus. A magyar vagyonadó-tervezet ismeretében azonban már pontosabb kérdéseket tehetünk fel: kik fizetnének, mekkora bevétel várható, hogyan reagálnának az adózók, és végül milyen társadalmi célt szolgálna az adó?

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×