Az olajkészletek sokkal hamarabb kimerülnek, mint ahogyan a kormányok és az olajtársaságok gondolják - derül ki a British Petrol (BP) a világ energiakészletét elemző, szerdán publikált jelentéséből. Eszerint a mai fogyasztási mennyiség mellett a kitermelhető olajkészletek négy évtizeden belül kimerülnek.

A londoni székhelyű, az olajkészletek kimerülésének folyamatát elemző szervezet (Oil Depletion Analysis Centre) szerint pedig az olaj kitermelésének mennyisége csak a következő négy évben éri el a csúcsot, ezután csökkenés indul meg - ezt nevezik "olajcsúcs-elméletnek" -, amely megváltoztatja majd a világgazdaságot, ezzel együtt az emberek mindennapi életét.

"Ez egy meglehetősen egyszerű teória, és minden sörivó megérti. A pohár először tele van, végül kiürül, és minél gyorsabban isznak, a sör annál hamarabb fogy el" - magyarázta a központ vezetője, Colin Campbell.

Innentől csak lefelé vezet út

A geológus szerint - aki korábban több világméretű olajtársaság munkatársa volt - a csúcsot 2005-ben már el is értük. Ha a kitermelhető olajkészlethez számítjuk a nehezen feltárható mezők alatt - a tengerek mélyén, a sarkvidékek alatt - rejlő fekete aranyat, az összes olajennyiség felét 2011-re használjuk el.

A BP szakértői ugyanakkor úgy vélik: a csúcs még távolabb van.

Az elmúlt néhány évben egyébként csökkent a kereslet és a kínálat közötti különbség, tavaly pedig szinte teljesen el is tűnt. Ha azonban hiány lenne az olajból, akkor annak hordónkénti ára akár száz dollárra is felszökhetne, ez pedig világméretű gazdasági pangáshoz vezetne.Meredek emelkedés, meredek csökkenés

A tudósok abban egyetértenek, hogy az olajmezők kimerülésének folyamatát harang alakú görbével lehet ábrázolni. Ez a modell 1956-ban született, amikor M. King Hubbert, a Shell geológusa megjósolta az Egyesült Államok olajkitermelésének jövőjét.

Eszerint a kitermelt olaj mennyisége a mező feltárása után meredeken emelkedik, majd eléri csúcspontját, mielőtt meredeken csökkenni kezdene.

A szakértők nem vitatják azt sem, hogy az olaj iránti kereslet egyre nő. Az olyan gyorsan fejlődő országoknak, mint India vagy Kína hatalmas mennyiségben van szükségük a fekete aranyra. Ma a Földön naponta körülbelül 85 millió hordó olajat használnak fel. Az előrejelzések szerint 2030-ra ez a szám 113 millióra nő.

A helyzetet tovább bonyolítja, hogy a kitermelhető olaj kétharmada a közel-keleti országok területén található, és a négy olajban leggazdagabb országról - Kuvait, Irán, Szaúd-Arábia és Irak - készült kutatások is aggodalomra adnak okot.

Kuvaitban például egy újságíró bizonyítékokat talált arra, hogy az országnak csupán feleannyi az olajtartaléka, mint amennyit hivatalosan állít. A szaúd-arábiai illetékesek sem gondolják, hogy a jelenlegi növekedési szint fenntartható.

Irán idén átvette a legnagyobb olajexportőr szerepét, miközben korlátozta a naponta kitermelhető mennyiséget. Ez a lépés is azt mutatja: az ország szeretné, ha tudnák, ki is diktál.