Infostart.hu
eur:
388.54
usd:
329.91
bux:
110890.99
2025. december 23. kedd Viktória

Az "uborka", amely 231 milliárdért kelt el

Egy német ingatlanbefektető 231 milliárd forintnak megfelelő összegért megvásárolta London üzleti negyedének leghíresebb modern épületét, az úgynevezett Uborkát.

A 180 méter magas Uborka az építész-szupersztárként is emlegetett Sir Norman Foster tervei alapján épült 2001 és 2004 között, azon a helyen, ahol addig az úgynevezett balti tőzsde műemléképülete állt.

A balti tőzsdét egy 1992-es IRA-robbantás megrongálta, és a City hatóságai sokáig azt szerették volna, ha a telekre olyan épület kerül, amely legalább a régi homlokzatot megőrzi.

A kár azonban olyan súlyos volt, hogy a város építészei kénytelenek voltak feladni ezt az elképzelést, és pályázatot írtak ki az új épületre.

A győztes a Swiss Re viszontbiztosító megbízását teljesítő Sir Norman Foster lett, akinek tervét már elfogadásakor uborkának keresztelte a Guardian című napilap, és ez a név rajta is ragadt az épületen.

Érdekesség, hogy Sir Norman tervei alapján építették újjá a berlini Reichstagot, és szintén az ő munkája a kazahsztáni Béke és Kiegyezés Palotája, illetve a franciaországi Millau-ban tavalyelőtt átadott viadukt, amely a világ legmagasabb közúti hídja.

Az Uborka 2005-ben két rangos építészeti díjat is nyert, de tavaly London öt legrondább épülete közé is beszavazták a BBC nézői.

A Swiss Re 250 millió fonttal (mintegy 97 milliárd forint) drágábban adta el az uborkát, mint amennyiért építtette, de a német vásárló szerint hosszú távon még ezen az áron is jó befektetések számít.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
Mindenkit megborított az állampapír-őrület – Ilyen eredményre kevesen számítottak!

Mindenkit megborított az állampapír-őrület – Ilyen eredményre kevesen számítottak!

Ha egyetlen dolgot kell kiemelni a magyar megtakarítási és befektetési piacot meghatározó tényezők közül, akkor 2025-ben egyértelműen a hatalmas állampapír-kifizetések jutnak eszünkbe. Az évtizedek óta nem látott inflációs hullám következtében mintegy 1200 milliárd forint kamat és közel 3200 milliárd forint tőke zúdult ki idén az inflációkövető lakossági kötvényekből – a gigantikus pénzeső nemcsak az állampapírok, de az összes többi befektetés világát is fenekestül felforgatta. Váratlan fejleményként értékelhetjük, hogy a befektetési alapkezelők csak részben lehettek elégedettek: az állampapírokból felszabaduló pénzek jelentős részben ezen a piacon találták meg a helyüket, ugyanakkor a tőkebevonás mértéke alulmúlta a szektor terveit. Az állampapírok beágyazottságát jól mutatja, hogy a példátlan nagyságú kifizetések ellenére a lakosság idén is nettó vásárlóként volt jelen az államkötvények piacán, miközben más szereplők, például a pénzintézetek és a külföldi befektetők még nagyobb részt hasítottak ki a magyar adósságportfólióból. Látványos ábrákon mutatjuk, mik voltak a legizgalmasabb állampapír-piaci fordulatok 2025-ben – nem kérdés, hogy a téma helyet érdemel az év top 10 legérdekesebb sztorija között!

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×