Infostart.hu
eur:
364.52
usd:
316.16
bux:
146688.57
2026. augusztus 2. vasárnap Lehel

Az "uborka", amely 231 milliárdért kelt el

Egy német ingatlanbefektető 231 milliárd forintnak megfelelő összegért megvásárolta London üzleti negyedének leghíresebb modern épületét, az úgynevezett Uborkát.

A 180 méter magas Uborka az építész-szupersztárként is emlegetett Sir Norman Foster tervei alapján épült 2001 és 2004 között, azon a helyen, ahol addig az úgynevezett balti tőzsde műemléképülete állt.

A balti tőzsdét egy 1992-es IRA-robbantás megrongálta, és a City hatóságai sokáig azt szerették volna, ha a telekre olyan épület kerül, amely legalább a régi homlokzatot megőrzi.

A kár azonban olyan súlyos volt, hogy a város építészei kénytelenek voltak feladni ezt az elképzelést, és pályázatot írtak ki az új épületre.

A győztes a Swiss Re viszontbiztosító megbízását teljesítő Sir Norman Foster lett, akinek tervét már elfogadásakor uborkának keresztelte a Guardian című napilap, és ez a név rajta is ragadt az épületen.

Érdekesség, hogy Sir Norman tervei alapján építették újjá a berlini Reichstagot, és szintén az ő munkája a kazahsztáni Béke és Kiegyezés Palotája, illetve a franciaországi Millau-ban tavalyelőtt átadott viadukt, amely a világ legmagasabb közúti hídja.

Az Uborka 2005-ben két rangos építészeti díjat is nyert, de tavaly London öt legrondább épülete közé is beszavazták a BBC nézői.

A Swiss Re 250 millió fonttal (mintegy 97 milliárd forint) drágábban adta el az uborkát, mint amennyiért építtette, de a német vásárló szerint hosszú távon még ezen az áron is jó befektetések számít.

Címlapról ajánljuk
Magyar Péter: vasárnap leáll a paksi atomerőmű

Magyar Péter: vasárnap leáll a paksi atomerőmű

Hajnalban lekapcsolják az utolsó előtti blokkot, vasárnap pedig az utolsót is.

„Még a cipőkötés is bonyolultabb az újraélesztésnél”

A laikusok is biztonsággal használhatják az automata és félautomata defibrillátorokat, mert ezek a készülékek hangutasításokkal segítik a felhasználókat, és nem lehet velük kárt okozni – hangsúlyozta az InfoRádiónak nyilatkozó sürgősségi szakorvos, mentőorvos, az SOS Elsősegély alapító-vezetője. Márkus Dávid arról is beszélt, hogy különösen fontos a defibrillátor használata olyan helyzetekben, ahol a mentők nem tudnak néhány percen belül a helyszínre érkezni.
inforadio
ARÉNA
2026.08.03. hétfő, 18:00
Kaiser Ferenc
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense
Valódi függetlenséget ígér a Tisza-kormány a közjogi intézményeknek – De vajon a mostani javaslatok eleget tesznek ennek?

Valódi függetlenséget ígér a Tisza-kormány a közjogi intézményeknek – De vajon a mostani javaslatok eleget tesznek ennek?

Magyar Péter kormánya megkezdte Magyarország közjogi intézményrendszerének átalakítását. Ez egyes területeken új szerveket hoz létre, másutt a meglévő intézmények vezetőválasztási, összeférhetetlenségi és felügyeleti szabályait írja át. Ezek a lépések nagyrészt ahhoz a politikai ígérethez kapcsolódnak, hogy a kormány helyreállítja a jogállamiság intézményi garanciáit. A már elfogadott és a nyilvánosságra hozott javaslatok ugyanakkor több ponton belső feszültséget hordoznak: miközben erősítik a szakmai, civil vagy intézményi jelölés szerepét, a döntő szót sok esetben továbbra is az Országgyűlés kétharmados többsége mondja ki. Ez a modell rövid távon a politikai legitimáció garanciájaként jelenhet meg, hosszabb távon azonban blokkolási lehetőséget, alkukényszert vagy újabb pártpolitikai függést teremthet. Cikkünkben azt vizsgáljuk, hogy a mostani reformok mennyiben képesek valódi intézményi függetlenséget teremteni, és milyen közjogi megoldások csökkenthetnék a későbbi politikai lefoglalás kockázatát.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×