A másfél éves vizsgálódás után kiadott dokumentum szerint a fizetési rendszerekben, lakossági szolgáltatások és a kártyák rendszerében is komoly, a versenyt nehezítő és így a díjakat felhajtó hiányosságok vannak.
Ami a lakossági bankokat illeti, az unió vizsgálata azt találta, hogy számos piacon rendkívül magas a bankok nyeresége, túl kevés bank uralja a piac túl nagy részét és az újonnan belépni szándékozó pénzintézetek akadályokba ütköznek.
Ráadásul a tanulmány szerint a bankok sok esetben árukapcsolással adnak el másként nehezen értékesíthető szolgáltatásokat, illetve bizonyos termékeknél túlzottan magas díjakkal korlátozzák a versenyt és szűkítik az ügyfelek választási lehetőségeit.
Elbontják az akadályokat
Neelie Kroes, az unió versenyügyi biztosa azt mondta, hogy a bizottság minden rendelkezésére álló eszközt be fog vetni, hogy lebontsa a szabad verseny akadályait.
A bizottság vizsgálata azt is megállapította, hogy a különböző kártyás fizetési rendszerek sem működnek megfelelően, mert a bankok egymás közötti elszámolásaikban jóval alacsonyabb díjakkal dolgoznak, mint amit az ügyfeleknek számláznak.
Nem ultimátum
A versenyügyi biztos kijelentéseit a bankok egyelőre csak figyelmeztetésnek tartják, vagyis olyannak, ami messze van még az ultimátumtól. Neelie Kroes azt ugyanis nem helyezte kilátásba, hogy a fizetési rendszereket uniós szinten egységesen szabályoznák.
E helyett azt mondta, hogy a bizottság jelenleg a piaci önszabályozást tartja a jobbik megoldásnak, és példaként említette az ügyfélbarát és a többi országénál lényegesen olcsóbb osztrák, finn és portugál bankrendszert.
A bizottság jelentése szerint a fizetési tranzakciós díjakban az unión belül elfogadhatatlanul magas, négyszeres különbség tapasztalható.
Fordulóponthoz érkezett a gigantikus aranylopási ügy