2003. április 10-én egy tisztítótartály konstrukciós hibája miatt következett be a Magyarországon eddigi legsúlyosabb, a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség hetes skáláján hármasnak minősített baleset.

Négy tonna, urándioxidot tartalmazó fűtőelem sérült meg, ezek egy része össze is tört és a tartály aljára süllyedt. Ilyen balesetre az atomenergia békés felhasználása óta még nem volt példa, ezért is tartott három és fél évig a felkészülés a sérült és erősen radioaktív elemek eltávolítására.

Az atomerőmű pályázatot írt ki a javítási munkára, amelyre - éppen a feladat egyedi volta miatt - csak két jelentkező volt. Az egyik az a francia cég, a Framatome, amelynek hibájából a baleset bekövetkezett, és akikkel a kártérítés ügyében az erőmű végül peren kívül egyezett meg, ám azt mai napig sem lehet tudni, mennyit fizetnek a franciák.

A másik - és egyben nyertes - pályázó az az orosz cég, amely a fűtőelemeket gyártja. A munkához szükséges, az erre a feladatra tervezett célszerszámokat az orosz cég már tavaly tavasszal elkészítette, ám a hosszas és nagy körültekintést igénylő engedélyezési eljárás miatt a munka csak jövő hónapban kezdődik.

A sérült fűtőelemeket tartalmazó tartály fölé egy munkaplatformot - valójában egy alul ólomüveg ablakokkal és a célszerszámok számára vágott résekkel ellátott acélcsövet eresztenek, és gyakorlatilag kézi munkával távolítják el a sérült kazettákat és a tartály alján lévő törmeléket.

Az atomerőmű vezérigazgatója szerint nem áll fenn az a veszély, hogy a munka során láncreakció induljon be. A munka befejezésének nincs határideje, mert a művelet rendkívül kényes és a biztonság a legfontosabb.