A Svájci Nemzeti Bank csütörtökön negyed százalékponttal emelte irányadó kamatszintjét, a döntést a gazdaság növekedésének gyorsulásával indokolták.

A svájci jegybank elnöke, Jean-Pierre Roth a döntés után úgy nyilatkozott, hogy "még nem értük el a normális kamatszintet".

Pintér András, az Inter-Európa Bank elemzője emlékeztetett arra, hogy a kamatemelés később és közvetettebb módon jelentkezik a törlesztő részletekben mint az árfolyamváltozás. A már svájci frankban eladósodottakat a kamatemelés most nem, csak a kamatperiódus végén érinti, aki azonban még a hitelfelvétel előtt áll, annak várhatóan magasabb kamatot számít majd fel a bank.

Pintér András ugyanakkor hangsúlyozta, hogy az egyes hitelkonstrukció határozza meg azt, hogy változnak-e és milyen mértékben a törlesztő részletek.

Hasonlóan vélekedett Vojnits Tamás, az OTP Bank elemzője is, aki szerint a várható további kamatemelések ellenére is folytatódik majd jövőre devizahitelek iránti igény növekedése. Az elemző 2006 végéig további 50 bázispontos svájci kamatemelést valószínűsít. Bár várakozásaink szerint az MNB csökkentheti jövőre az alapkamatot, a forint és a deviza alapú hitelek között a kamatkülönbözet jövőre is jelentős lesz - mondta az elemző.

Az MNB összesítése szerint az idén október végén a lakosság éven túli, 2.200 milliárd forintot meghaladó lakáshitel-állományából 36 milliárd forintot tett ki az euró és 371 milliárd forintot az egyéb devizaalapú hitel. Az 5 éven túli, szabad felhasználású jelzáloghitelek esetében 53 milliárd forint az euró-, és 220 milliárd forint az egyéb devizaalapú hitel.

Az irányadó kamatszint Svájcban 2003. márciusban érte el mélypontját, 0,00-0,75 százalékos iránysávval. Az emelés tavaly júniusban kezdődött, 0,00-1,00 százalékra, majd tavaly szeptemberben folytatódott, 0,25-1,25 százalékra.