A HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézetének szakmai eseményén a mindennapi ember számára alig érzékelhető problémára irányították a figyelmet az előadók: az emberi beavatkozások okozta gondokra. Vázolták, hogy a gyógyszermaradványok, fogamzásgátló hormonszármazékok, UV-szűrő vegyületek, növényvédő és más mezőgazdasági szerek, mikroműanyagok és egyéb anyagok miként kerülnek a tóba.

Az esemény előadói egyetértettek abban, hogy a tóba kerülő emberi eredetű szennyező anyagok veszélyeztetik a vízi ökoszisztémát, csökkentik a biológiai sokféleséget és hozzájárulhatnak a Balaton működésének megváltozásához - tudósított a hirbalaton.hu. Mindezek alapján megfogalmazzák az alábbi ajánlásokat:

• a döntéshozók megfelelő (ellenőrzött) szabályozásokkal lépjenek fel a veszélyes anyagok használatának csökkentése érdekében a Balaton partközeli zónáiban, például a vasút melletti gyomirtás módszerének megváltoztatása, illetve a mezőgazdasági gyom-, gomba- és rovarirtó szerek használatának szigorítása révén, valamint praktikusan segítsék elő a kiskertekben, háztartásokban feleslegként megjelenő növényvédő szermaradványok és azok csomagolásának visszagyűjtési lehetőségét;
• a tó körüli települések állandó lakosai, az üdülőtulajdonosok és a Balatonhoz érkező turisták nagyon sokat tehetnek az általuk felhasznált, és jelenleg a természetbe kerülő kockázatos anyagok (például gyógyszermaradványok, UV-szűrő vegyületek, növényvédő szerek, mikroműanyagok) mennyiségének csökkentésével, azok (környezet)tudatosabb használatával és hulladékaik figyelmesebb kezelésével;
• felmérhetetlen a parti zóna élővilágának, a nádasoknak és más életközösségek ökoszisztéma szolgáltatásainak értéke a felszíni vizekbe bekerült emberi eredetű (mikro)szennyezések ártalmatlanításában, ezért kíméletük, fennmaradásuk és megőrzésük kiemelten fontos feladat.

Vargha Márta a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ vezető szakértője elmondta, hogy a lakosság számára az ivóvízminőség szempontjából

a legnagyobb aggodalmat a gyógyszermaradványok és más szerves mikroszennyezők jelentik.

A „Tiszta ivóvíz” Nemzeti Kiválósági Program keretében a Dunától a fogyasztókig követték nyomon a mikroszennyezők sorsát. A Dunában legnagyobb mennyiségben röntgen kontrasztanyagok, nem szteroid gyulladáscsökkentők és ipari szennyezők jelentek meg, de a parti szűrés ezeket is hatékonyan eltávolította. Kockázatértékelési számítások igazolták, hogy az ivóvízzel bevitt szerves mikroszennyezők egészségkockázata elhanyagolható. A felszíni vizekben azonban algákra és halakra veszélyt jelenthetnek, így a kibocsátáscsökkentés elsődleges fontosságú.

Tóth Gergő, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem kutatója arról számolt be, hogy a Balaton és részvízgyűjtő területén végzett hat-éves növényvédőszer-monitoring során

63 peszticid maradványt mutattak ki felszíni víz-, és üledékmintákból.

Ezen időszak alatt a gyomirtó szerek jelenléte dominált (~50 százalék), melyet közel azonos arányban a gombaölők és rovarirtók/repellensek követték. A vízmintákban átlagosan 5-6 vegyületet azonosítottak, 0,01-17,2 µg/L-es koncentráció-tartományban. A domináns vegyületek

• a DEET (szúnyog- és kullancsriasztó termékek hatóanyaga),
• a terbuthylazine gyomirtó,
• a már közel két évtizede betiltott atrazine gyomirtó, illetve
• két bomlástermék, az AMPA és a desethyl-atrazine voltak.

Lengyel Edina, a Pannon Egyetem kutatója arról beszélt, hogy a glifozátnak számos káros hatása ismert, ennek ellenére a mai napig a legnagyobb mennyiségben alkalmazott gyomirtó világszerte. Glifozát alapú gyomirtót használnak a Balaton vasúthálózatán is, ami a Balaton közvetlen partvonalán halad végig annak egész területén, így a gyomirtó tóba történő bekerülésének esélye nagy. Vizsgálatuk kimutatta, hogy a glifozát kis koncentrációban hormézist eredményez, míg nagyobb koncentrációban negatívan befolyásolja több algafaj fiziológiai paramétereit, amely által akár az ökoszisztéma működésére és funkcióira is hatással lehet. Álláspontjuk szerint a glifozát használatának átgondolása erősen javasolt a Balaton környékén.

Sulyok Judit, a Pannon Egyetem tudományos főmunkatársa a turizmus hatásait vette számba. Mint mondta, a turisztikai mobilitás aktuális kihívásai közé sorolható a látogatók fenntartható(bb) magatartása, a környezetbarát közlekedési módok igénybevétele, és a helyi termékek iránti kereslet alakulása. A jövőbeni sikerhez minden esetben hozzátartozik az érintettek széles körének bevonása, aktív részvétele a megoldások kidolgozásában és megvalósításában.