A budapesti ivóvíz biztonságos és egészséges, ami elsősorban a szűrőrendszerek megfelelő működésének köszönhető, a Duna vizében ugyanis sok az emberi eredetű szennyeződés – állapította meg több intézmény és szervezet átfogó vizsgálatsorozata.

A Duna és a fővárosi ivóvíz minőségét a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont, a Fővárosi Vízművek Zrt., a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK), a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, valamint a Miskolci Egyetem szakemberei vizsgálták. A kutatók nagy gyakoriságú mintavételt végeztek a Dunából, a parti szűrésű kutakból, azok kezeletlen, majd az elosztóhálózatba jutó, technológiailag kezelt vizéből, a gerincvezetékből, valamint a fogyasztói hálózatból is. A Miskolcot és Szolnokot ivóvízzel ellátó rendszert is vizsgálták.

Az NNGYK vezető vízhigiénés szakértője az InfoRádióban elmondta: a mostani kutatás és a rutinvizsgálatok alapján egyértelműen megállapítható, hogy a budapesti ivóvíz teljes mértékben biztonságos. Vargha Márta hozzátette: a szakemberek évente több ezer vizsgálatot végeznek a budapesti ivóvízhálózatot érintően, amelyek szintén azt mutatták ki, hogy az ivóvíz minősége több mint 99 százalékban megfelelő.

Az egyéb kockázatokra – így például a gyógyszermaradványokra – kiterjedő kutatások pedig azt bizonyították, hogy

semmilyen olyan anyag nem fordul elő a budapesti ivóvízben, amely kockázatot jelentene az egészségre.

A nyilvánosságra hozott eredmények alapján a jelenlegi vízmennyiség és vízminőség várhatóan a jövőben is fenntartható lesz.

„A Dunában azonban vannak emberi eredetű szennyeződések” – tette hozzá a szakember. A folyóban kimutatható volt szinte az összes olyan vegyület, amelyet az említett szervezetek vizsgáltak. Vargha Márta közölte: legnagyobb mennyiségben növényvédőszer- és gyógyszermaradványokat, valamint ipari korróziógátló anyagokat azonosítottak. Találtak olyan anyagokat is, amelyek ugyan az emberi egészségre nem veszélyesek, a Dunában előforduló vízi élőlényekre, algacsoportokra, halakra viszont annál inkább.

„Vizsgálataink megerősítették, hogy van teendőnk. Többek közt csökkenteni kell ezeknek az anyagoknak a kibocsátását, amit mi magunk is megtehetünk”

– figyelmeztetett Vargha Márta.

Azt javasolja, hogy a lejárt vagy fel nem használt gyógyszereket ne a szemetesbe vagy a vécébe dobjuk ki, hanem vigyük vissza a gyógyszertárba, ahol rendszeresített gyűjtőhelyek vannak erre a célra. Ezzel is hozzájárulhatunk ahhoz, hogy csökkentsük a környezet kémiai terhelését. A szakember azt tanácsolja, lehetőleg minél kevesebb vegyszert használjunk, melyeknek a maradékát semmiképpen se a lefolyóba vagy a vécébe öntsük ki.

A vizsgálat tapasztalatait a Fővárosi Vízművek is hasznosítja az ivóvízbiztonság hosszú távú fenntartása érdekében.