Bár a jellemzően tavasz végén érkező kullancsszezon már véget ért, most sem lehetünk igazán biztonságban a súlyos betegségeket terjesztő vérszívók elől. A kulacsszezon második aktivitási időszaka ugyanis általában augusztus 20-a után kezdődik, és akár novemberig is kitarthat, sőt, most már egyre többször belekaphat a télbe is.

Ennek oka a globális felmelegedés, az utóbbi évtizedekben ugyanis gyakorlatilag eltűnt a négy évszak az országból, és a telek szokatlanul melegek. A kullancsok – amelyeknek ilyenkor, normális esetben nyugalmi fázisban kellene lenniük – a felmelegedés miatt most felélednek és áldozat után vadásznak.

Miután a Magyarországon legelterjedtebb embereket érintő esetért felelős kullancsfajnak (Ixodes ricinus) legalább 10-15 fokos hőmérsékletre és magas páratartalomra van szüksége, nyáron különösen kitettek vagyunk a kullancscsípés veszélyére. Éppen ezért összegyűjtöttünk pár fontos tudnivalót a vérszívókról, amit érdemes szem előtt tartanunk, hogy megelőzzük a bajt.

Hol találkozhatok kullanccsal?

A közönséges kullancs hazánkban gyakori, de legnagyobb számban az erdőkben, bokros-fás, sűrű aljnövényzetű területeken fordul elő – írja az nnk.gov.hu. Itt a legkisebb a hő- és páratartalom-ingadozás (amely a kiszáradásra rendkívül érzékeny kullancs szempontjából kulcsfontosságú), valamint a legtöbb potenciális gazdaállat is itt található. A városi környezetben is előfordul, így parkokban és családi házak kertjeiben, a magas fűvel benőtt, elhanyagolt területeken és a települések határában.

A két legfontosabb emberi betegség

• a kullancs által terjesztett vírusos agyhártya/agyvelőgyulladás,
• és a Lyme-kór, mindkettőnek a közönséges kullancs a hazai vektora.

A kullancs által terjesztett vírusos agyvelőgyulladás esetén 7-14 napos lappangási időt követően, enyhe betegségtünetek influenzaszerű tünetek jelentkeznek, néhány nap múlva általában teljes a gyógyulás. Minden ötödik betegnél azonban egy második, lázzal és a központi idegrendszer gyulladásával járó szakasz is követi az elsőt. A betegség ilyenkor kórházi ellátást és esetenként intenzív kezelést igényel. Ez a fertőzés védőoltással megelőzhető.

A Lyme-kór legjellegzetesebb tünete a vándorló bőrpír, amely általában 7-10 napos (de minimum 48 órás) lappangási idő után, a csípés helyén jelentkezik. A bőrelváltozás mindig kis kerek folt formájában kezdődik, majd a széli részeken terjedve, középen halványulva, gyűrűt formál. Mindezt enyhe helyi fájdalom, égő érzés, ritkán viszketés kísérheti, de felléphetnek influenzaszerű tünetek is. A kezeletlen vagy nem megfelelően kezelt betegeknél idegrendszeri, mozgásszervi vagy a szívet érintő szövődmények, például zsibbadás, végtagfájdalom, perifériás ideggyulladás, szívpanaszok, de legtöbbször semmilyen társtünet nincs. Megfelelő adagban és ideig szájon át alkalmazott antibiotikummal általában jól gyógyítható, védőoltással nem megelőzhető betegség. A betegség nem hoz létre tartós, illetve a kórokozó minden változata ellen ható védettséget, vagyis többször meg lehet kapni. A kullancs korai eltávolításával viszont a betegség kockázata jelentősen csökkenthető. A betegség emberről-emberre közvetlen érintkezés útján vagy szexuális úton nem terjed.

A Lyme-kór tehát a betegség korai szakaszában két feltétel,

• a típusos megjelenési forma (jellemző bőrtünet, melyet esetenként influenzaszerű tünetek kísérhetnek),
• és a kullancscsípés vagy annak lehetősége alapján

általában nagy biztonsággal diagnosztizálható, a gyors kezelés pedig elsődleges fontosságú. A késői megjelenési formák esetében a diagnózis felállítása nehezebb, ilyenkor az orvos vérmintából ellenanyag-kimutatást (esetleg más vizsgálatotokkal kiegészítve) végeztet.

Kiket veszélyeztet hazánkban a Lyme-kór?

A kétévesnél fiatalabbak az átlagosnál kisebb veszélyben vannak, mert kevesebbet tartózkodnak kullancs által veszélyeztetett területen, csakúgy, mint a 70 évesnél idősebbek. Az adatok alapján a 45 és 69 év közötti nők érintettsége az átlagot meghaladó mértékű. (Az adatgyűjtés korlátja, hogy csak azokra vonatkozóan van adat, akik orvoshoz fordultak, az orvos diagnosztizáltak megbetegedésüket és be is jelentette azt.)

Kullancsteszt

Az elmúlt időszakban elterjedt a gyógyszertárakban olyan tesztek forgalmazása, melyekből ki lehet mutatni az eltávolított kullancsban lévő kórokozókat. A tesztek alkalmazása során azonban kellő óvatossággal kell eljárni, nem alkalmasak a megcsípett emberben történő betegségek diagnosztizálására, ráadásul a megbízhatóságuk sem bizonyított. Mindemellett fontos tudni, hogy a kullancsvizsgálat pozitív eredménye az emberi fertőződés nagyobb kockázatát jelezheti, de nem jelenti szükségszerűen a kórokozó továbbadását. Fordítva is igaz: a negatív eredmény nem zárja ki a fertőződés lehetőségét.

Jelenleg kullancsirtásra nincs engedélyezett irtószer, irtásukra kizárólag az Országos Tisztiorvosi Hivatal által engedélyezett biocid termékek használhatók,

tehát például növényvédő szerek nem. Magyarországon új kullancsirtó szer engedélyeztetésére vonatkozóan több próbálkozás is történt, ez ideig eredménytelenül, mivel a gyártó egyik esetben sem tudott olyan vizsgálati eredményeket bemutatni, amelyből a készítmény hatékonysága, valamint humán- és környezet-toxikológiai kockázata hitelt érdemlően elbírálható lett volna. A dokumentációval rendelkező, a biocid felülvizsgálati programban szereplő hatóanyagot tartalmazó, új kullancsirtó szer engedélyezésének azonban továbbra sincs akadálya.

Ha nincs kullancsirtás, akkor úgy védekezhetünk, ha

• erdei túrák alkalmával kullancsriasztó szereket használunk a használati utasítás szerint a bőrünkre és ruházatunkra juttatva.
• annak érdekében, hogy a kullancsok a bőrfelületet nehezebben érjék el, erdei kirándulások alkalmával viseljünk világos színű, hosszú ujjú, galléros inget, valamint sűrű szövésű, szintén világos színű nadrágot, a világos színű ruházaton ugyanis sokkal könnyebb észrevenni a sötét színű kullancsokat. Az inget tűrjük be a nadrágba, a nadrág szárát pedig a zokniba vagy a bakancsszárba. A túra vagy séta során rendszeresen ellenőrizzük a ruházatunkat.
• mihamarabb távolítsuk el a már bőrbe fúródott, táplálkozását megkezdő kullancsot. Mivel a kullancs által hordozott kórokozók átvitele jellemzően csak a szúrást követően néhány óra múlva kezdődik el, ez általában eredményes módszer a kórokozók átvitelének megakadályozására.

Az eltávolításhoz legalkalmasabb egy vékony hegyű csipesz, amellyel a kullancs a bőrhöz legközelebb eső részénél ragadható meg, anélkül, hogy utótestét összenyomnánk. A kullancsot ezután határozott mozdulattal kihúzzuk rögzülési pontjából. A bőrből történő eltávolításukhoz speciális eszköz, kullancs-eltávolító kanál is vásárolható. Szükség esetén azonban két körmünk közé fogva, gyengén csavaró mozdulattal is kihúzható a kullancs, mert az a legfontosabb, hogy minél előbb eltávolítsuk bőrünkből.

A sebet, ha lehetőség van rá, langyos, szappanos vízzel öblítsük le. Előfordulhat, hogy a kullancs eltávolításakor a bőrben marad a sebben apró, visszahajló horgocskákkal rögzült szájszerv. Ez azonban már a kórokozó-átvitel szempontjából nem jelent veszélyt; így ha nem tudtuk kiszedni, akkor mint egy apró szálka idővel magától kilökődik a bőrből. Célszerű a befúródott kullancs helyét és eltávolításának idejét a naptárba feljegyezni, hogy az esetleges betegségtünetek megjelenésekor az orvost tájékoztathassuk a kullancscsípés időpontjáról.

Mit tehetek azért, hogy a kertemben ne legyen kullancs?

A fű rendszeres nyírása, az aljnövényzet és a bokrok metszése, az avar gyakori összegyűjtése egyrészt kevésbé nedves mikroklímát eredményez, másrészt rontja a kevésbé gazdag aljnövényzet táplálékkeresésük hatékonyságát.

A kullancsokat a lakott területek zöldfelületeire jelentős mennyiségben a kutyák hurcolják be, ezért rendkívül fontos az ebek kullancscsípéssel szembeni védelme is, amelyhez megfelelő készítmények (pl. spot-on, impregnált nyakörv, aeroszol) állnak rendelkezésre.