Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.1
bux:
0
2025. december 25. csütörtök Eugénia
a Male hands affected by blistering rash because of monkeypox or other viral infection on green background
Nyitókép: Halfpoint/Getty Images

A Twitter nem tudta megfékezni a majomhimlő kapcsán kibontakozó gyűlöletbeszédet

Az LMBTQ-közösséget érintő gyűlöletbeszéd a járvány terjedésével elharapózott a Twitteren egy kutatás szerint.

A fertőzés májusban megkezdődött robbanásszerű terjedését követően kilőtt a gyűlöletbeszéd előfordulásának mértéke is a Stratégiai Párbeszéd Intézet (ISD) kutatása szerint. Kezdetben pandémia helyett plandémiás helyzetről terjedtek tévhitek: a plandémia egy megtervezett járványt takar ebben az esetében, a plan, azaz terv angol szó felhasználásával.

Más felhasználók ugyanakkor arra használták fel a betegséget, hogy gyűlöletet és téves információkat közvetítsenek a platformon az LMBTQ-közösségről - írja a Euronews

"Bár a közelmúltban előrelépéseket tettünk abban, hogy az emberek nagyobb kontrollt kapjanak a biztonságuk kezelésében, tudjuk, hogy van még tennivaló, és a mérnöki csapatok továbbra is nagy léptékben és ütemben dolgoznak egy egészségesebb Twitter építésén" - nyilatkozta a Euronewsnak adott nyilatkozatában a Twitter szóvivője.

A kutatás szerint főként arra használták a platformot, hogy a meleg férfiakat "démonizálják" a majomhimlő kapcsán. Az is terjedni kezdett, hogy

az LMBTQ-emberek veszélyt jelentenek a társadalomra,

miután júliusban két amerikai gyermek fertőződött meg majomhimlővel. Minden alap nélkül kezdtek el olyan hírek terjedni, miszerint megfertőződésük azért következett be, mert meleg férfiak létesítettek velük szexuális kapcsolatot.

Hiába tiltottak be egy szót

A jelenlegi ismeretek szerint nem jelenthető ki, hogy a majomhimlő szexuális úton terjedő fertőzés lenne: ez az álhír ugyanakkor beleillik abba a téves és negatív narratívába, amely szerint a melegek pedofilok is egyben, akik a gyerekeket is homoszexuálissá akarják tenni.

A groomer angol kifejezést épp ezen álhír terjesztésének megakadályozására tiltották be a Twitteren, de rövidítések és egyéb, körülíró megfogalmazások használatával hamar kicselezték ezt a felhasználók.

"Nem lehet egyetlen szót szigorúan betiltani, amikor a közösségi médiában ilyen sok beszélgetés folyik - még mindig ezen a platformon terjednek a leginkább ezek az eszmék" - mondta Aoife Gallagher, az ISD elemzője.

Megismétlődhet, amit az AIDS kapcsán már láttunk

Májusban az ENSZ AIDS-programja arra figyelmeztetett, hogy a majomhimlővel kapcsolatos megbélyegző nyelvezet a homofób gyűlöletbeszédet táplálhatja, hasonlóan ahhoz, amit az AIDS 1980-as évekbeli kitörésekor megfigyelhettek.

Gallagher szerint a közösségi médiaplatformoknak - mint például a Twitter - proaktívabbnak kell lenniük.

"A Twitter nem érti, hogyan működnek az álhírek.

Bármennyire is azt állítják, hogy mindent megtesznek, szerintem ez nem így van. Olyan irányelveket követelünk, amelyek megfelelnek a célnak, és ezek érvényesítését szeretnénk elérni, hogy változást hozzanak azoknak az embereknek, akik ezeket a platformokat használják" - fogalmazott.

Címlapról ajánljuk
Csikós Zsóka: már ki merem jelenteni, hogy van esélyem a világ legjobbjai ellen

Csikós Zsóka: már ki merem jelenteni, hogy van esélyem a világ legjobbjai ellen

Pályafutása során először Csikós Zsóka lett az év magyar női kajakosa. Bár az idei évnek úgy vágott neki, hogy a világjátékokra akar kijutni, végül nem a maratoni számokban, hanem a rövidebb távokon halmozta az Eb- és vb-érmeket. A Szolnoki Kajak-Kenu Klub versenyzője az InfoRádióban azt mondta: korábban nem mindig értette, miért van akkora mizéria a csapathajók összeállításánál, jövőre azonban már párosban és/vagy négyesben is szerepelne.

Szakértő: fegyveres bandák uralják Líbiát és osztozkodnak a mesés energiavagyonon – de mit csináljon Európa?

Moammer el-Kadhafi uralmának 2011-es megdöntése óta polgárháborúról polgárháborúra bukdácsol az észak-afrikai emirátus, a fel-fellángoló konfliktusokba pedig időnként Európa nagyhatalmai is beleállnak, pedig még az Egyesült Államok is tudja: nem jó itt „megégni”. Marsai Viktor, a Migrációkutató Intézet igazgatója beszélt a helyzetről az InfoRádióban, és arról is, mitől is függ, hogy indulnak-e onnan migránsok Európába vagy sem.
VIDEÓ
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×