Háromezer fészket helyeztünk ki eddig Balatonberény és Tihany térségében – mondta el Nagy Gábor, a Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. horgászati ágazatvezetője a sonline.hu érdeklődésére. A borókaágakból készített helyek májusig maradnak a tóban, addig a süllők, balinok és a keszegfélék ívóhelyéül szolgálnak

Bár a boróka is védett növény, ezért csak a legelőkről kötelezően gyérített ágakból készülhet a mesterséges fészek, ugyanakkor ennek a fészektípusnak már évszázados hagyománya van a Balatonon. A borókaágakat dróttal erősítik egy hosszú, lesúlyozott kötélre.

A fészeksorok végeit nagy sárga bóják jelölik. Ezekre a területekre tilos behajózni és a horgászatot sem engedik meg a hatóságok.

A társaságnál uniós támogatással már zajlik egy kísérleti projekt, ami azt vizsgálja, hogy milyen alternatív anyagokkal, milyen méretű, formájú műfészekkel lehet kiváltani a borókából készültet.

A kísérleti fészkeket is Fonyód, Balatonszemes, Balaton­udvari, Tihany, Siófok és Balatonvilágos partjai előtt helyezték ki, amelyeket szintén májusban szednek majd ki a tóból.

– Társaságunk idén is engedélyt kapott száz fészek kivételére süllőszaporítás céljából, de ezt a kvótát jellemzően nem szoktuk kimeríteni – jegyezte meg a horgászati ágazatvezető. A Balatonból kivett fészkeket kizárólag saját halastavaikba helyezik ki. A róluk lekerülő süllőket pedig ősszel egynyaras süllőként telepítik majd vissza a Balatonba.

A tóban nevelkedő süllők a gyenge planktonikus táplálék miatt nagyon lassan növekednek, őszre sokszor a 10 centimétert sem érik el, ezzel szemben a tógazdaságban nevelkedő társaik duplájára is nőhetnek ugyanennyi idő alatt.