eur:
394.24
usd:
369.95
bux:
65045.06
2024. április 20. szombat Tivadar
Algafoltok a Balatonon a Zala folyó torkolatánál, Keszthely külterületi településrésze, Fenékpuszta közelében 2019. szeptember 11-én. Az üledékből felszabadult foszfor lehetett a fő oka az augusztus végén megfigyelt rendkívüli algásodásnak a Balaton délnyugati területén - írta a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Vízgazdálkodási Kutatócsoportjának két tagja az Országos Vízügyi Főigazgatóságnak és az MTA-nak készített összefoglalójában.
Nyitókép: MTI/Varga György

Szokatlan folyamatok a Balatonban

Az extrém enyhe tél kihatott az alga- és hínárállomány növekedésére.

Mivel az idei télen sem volt összefüggő jégtakaró a Balatonon, emiatt a szokottnál élénkebb a vízinövényzet növekedése a tóban - írta a Magyar Nemzet cikke alapján a hirbalaton.hu. Műholdas (Sentinel-2 MSI) felvételek alapján készült becslések szerint ugyan az algák mennyisége nem szokatlanul magas egyik balatoni medencében sem, ám a siófoki és a szemesi medencék északi partja mentén magasabb az algakoncentráció, amit valószínűleg az aljzathoz kötődő kovaalgák felkeveredése idézett elő. Tavasz elején nem szokatlan egy-egy kovaalga-virágzás a Balatonban.

Az enyhe tél miatt az idén a szokásosnál több vízinövény telelt át,

illetve az áttelelő hínárfajok (főleg süllőhínár) a szokottnál másfélszer nagyobb biomasszával vannak jelen március elején.

Lehetséges, hogy az enyhe időjárás előrébb hozta a növények (algák, hínárok) tavaszi fejlődési fázisait, azonban már egy nagyon rövid hideg időszak visszafordíthatja a folyamatokat - írta a lap.

Tavaly nyáron a többször is tapasztaltak algavirágzást a tóban, amit Boros Gergely, az Ökológiai Kutatóközpont Balatoni Limnológiai Intézetének tudományos főmunkatársa szerint az okozhatott, hogy a Balaton vizének hőmérséklete több mint száz napon át 20 Celsius-fok fölött volt.

Ez vélhetőleg jelentős mennyiségű, az iszapban leülepedett tápanyagot szabadíthatott fel, ami kedvezett az algák elszaporodásának.

A nyár végén, ősz elején a tó vizében mért algabiomassza elérte, sőt bizonyos becslések szerint jelentősen meg is haladta az 1980-as és ­1990-es években tapasztalt nyári csúcsértékeket.

A lap szerint ez arra enged következtetni, hogy hasonló jelenség a közeljövőben bármikor kialakulhat a Balatonban, ha a tavaly nyárihoz hasonló meteorológiai viszonyok bekövetkeznek. Márpedig ez a klímaváltozás miatt egyre valószínűbb.

Egyelőre nem lehet megmondani, hogy a mostani enyhe tél hozzájárulhat-e a tavalyihoz hasonló tömeges algavirágzás kialakulásához. Boros Gergely szerint azonban, ha az algaburjánzás visszatérő és rendszeres lesz a Balatonban, azért a probléma megoldására vannak módszerek és eszközök. A kedvezőtlen folyamatok megállíthatók, sőt vissza is fordíthatók.

Címlapról ajánljuk
Oeconomus kiszámolta, mi az olimpikonná válás ára

Oeconomus kiszámolta, mi az olimpikonná válás ára

A nagy nemzetközi sportesemények kapcsán általában a közvetlenül látható eredményeket értékeljük, vagyis a kimagasló sportteljesítményt, ugyanakkor sokan felhívják a figyelmet arra a hosszú évekig tartó munkára és a kitartásra is, amely egy-egy teljesítmény mögött áll – ez áll az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzésében, amely az olimpikonná válás árát vizsgálta.

Kiderült, hány magyar dolgozik külföldön – és az is, mivel lehetne őket hazacsábítani

A magyarok főképpen a külföldön elérhető magasabb fizetés, az itthoni bizonytalanabb, kiszámíthatatlanabb jövő, valamint a "klíma" miatt vándorolnak ki valamelyik nyugat-európai országba – ez derült ki az Egyensúly Intézet felméréséből, amelyből javaslatcsomag is készült az intézet és a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége összefogásából. Az InfoRádió Kozák Ákost és Gazsi Attilát kérdezte.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.22. hétfő, 18:00
Dobrowiecki Péter Lengyelország-szakértő, az MCC Magyar-Német Intézet kutatási vezetője
Mitrovits Miklós történész, Lengyelország-szakértő
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×