A dahsúri piramismezőn található ősi építmények első ízben látogathatók újra az 1965-ös ásatások óta. A különleges síremlékeket Haled Ahmed Elanani műemlékvédelmi miniszter és Mosztafa Vaziri, a Legfelső Régészeti Tanács főtitkára mutatta be a sajtónak és a Kairóban állomásozó külföldi nagyköveteknek.

A körülbelül 4600 éves tört falú vagy kettős lejtésű dahsúri piramis egyike annak a két piramisnak, amelyet az óegyiptomi negyedik dinasztiát megalapító Sznofru fáraónak emeltek Dahsúrban, a Gízánál kezdődő memphiszi nekropolisz déli végénél. A másik az északra fekvő vörös piramis, az ősi Egyiptom első, teljes egészében megépült piramisa.

A tört falú piramis szerkezete egyedülálló, és különleges abban is, hogy két kamra van a belsejében. Falai meredeken emelkednek, majd 45 méteres magasságban éles törés után egy jóval enyhébb emelkedéssel folytatódnak. Az eredeti emelkedési szöggel a magassága 125 méter lett volna, így azonban 101 méteres.

A piramis megnyitása azt jelenti, hogy a látogatók bemehetnek a belsejében lévő két kamrába,

ha vállalják a fáradságos utat a 79 méter hosszú szűk alagútban. Be lehet menni a mellette fekvő kisebb mellékpiramisba is, amely a feltételezések szerint Sznofru főfeleségének, I. Hotepheresznek épült.

A piramisokat megnyitva az egyiptomi régészeti miniszter bejelentette azt is, hogy a térségben tavaly óta végzett ásatások során számos kő, anyag és fa szarkofágot találtak, némelyiket jó állapotban lévő múmiával együtt. Előkerültek fából készült halotti álarcok és kőfejtőszerszámok is a késői korszakból, az i.e. 664 és 332 közötti évekből.

Felfedeztek egy 4000 éves falat is, amelynek maradványa 60 méter hosszan húzódik II. Amenemhat, a 12. dinasztia harmadik fáraójának piramisától délre.

Az egyiptomi hatóságok szeretnék fellendíteni a Kairó belvárosától mindössze 30 kilométerre délre, a nyílt sivatagban fekvő, jelenleg még gyér látogatottságú dahsúri piramismező idegenforgalmát is.