Infostart.hu
eur:
385.32
usd:
331.95
bux:
120679.89
2026. január 15. csütörtök Lóránd, Lóránt
Rossz hírek minden magyar szívügyéről

Rossz hírek minden magyar szívügyéről

Az unióban Magyarország harmadik helyen áll a keringési betegségekben elhunytak számát tekintve, ráadásul itthon a szívizom elégtelen vérellátásával járó ischaemiás szívbetegségekben halnak meg a legtöbben.

A szívünk az egyik legfontosabb szervünk, percenként körülbelül hetvenkétszer dobban, azaz húzódik össze, ami azt jelenti, hogy egy átlagos élet alatt ez körülbelül 2,5 milliárdszor ismétlődik meg. A testünkben nagyjából 5,6 liter vér található, amit a szív percenként háromszor keringet át a szervezetben.

A szívünkre ráadásul minden kihat: a táplálkozásunk, az életmódunk, a minket érő stressz, a zaj, sőt a gondolataink is.

Így nem csoda, hogy az ischaemiás, azaz a szívizom elégtelen vérellátásából adódó szívbetegségek Magyarországon a halálesetek 30 százalékáért felelősek, de világszinten is ez a vezető halálok – 17 százalékkal. A nemek közel hasonló arányban érintettek itthon: 2016-ban a magyar nők 32 százaléka, míg a férfiak 27 százaléka hunyt el ilyen okból.

Sajnos Európában több szempontból is dobogósok vagyunk ezen a téren: szív- és érrendszeri megbetegedés, illetve szívinfarktus miatt fekszünk kórházban a legtovább – átlagosan 11 napot, szemben a sereghajtó Dániával, ahol ez csak 5,5 nap. Emellett

Németország után nálunk írják fel a legtöbb magas vérnyomás elleni gyógyszert: 

2000 és 2013 között majdnem megduplázódott a kiállított receptek száma. Ez azt jelenti, hogy ezer emberre átlagosan 550 adagra szóló vény jut.

Ha a hazai régiókat nézzük, 1998 és 2010 között az Észak-Alföldön haltak meg a legtöbben szívbetegségben, de Észak-Magyarországon is jelentős növekedés volt tapasztalható. A legkevesebben Közép-Magyarországon voltak érintettek.

A végzetes kimenetelű szív- és érrendszeri megbetegedések legnagyobb rizikófaktorai között találjuk például a magas vérnyomást, ezen a téren a negyedikek vagyunk Európában, a magyar férfiak közel 35 százaléka, míg a nők 24 százaléka küzd ezzel a problémával. Emellett a helytelen táplálkozás és a magas koleszterinszint is nagyban közrejátszhat az ilyen jellegű betegségek kialakulásában.

A megelőzés érdekében fokozottan érdemes odafigyelni a tudatos táplálkozásra:

csökkentsük a telített zsírok fogyasztását és a koleszterinbevitelt, és fogyasszunk minél több omega-3 zsírsavban gazdag ételt.

„A mediterrán diétát javaslom, amely sok zöldség és gyümölcs, gabonafélék, hal, olívaolaj, valamint mérsékelt mennyiségű bor fogyasztásán alapul. A dohányzás, a kávé és az alkohol azonban károsan hat a szívrendszerre, ezek elhagyása erősen javasolt” – hangsúlyozza Bánkuti Erzsébet, a Doktor24 Egészségközpont orvosa.

Emellett a rendszeres mozgás is elengedhetetlen:

„A szívproblémák megelőzéséért már napi 30 perc aktív testmozgással is sokat tehetünk. Nem kell feltétlenül edzőtermi mozgásformát választani, ez lehet akár séta vagy futás is” – tette hozzá. A fokozott kockázattal élők, vagy szív- és érrendszeri betegségben szenvedők számára az egyénre szabott aerob fizikai tréning részeként az úszás és kerékpározás is jó választás lehet.

Címlapról ajánljuk
Csizmazia Gábor a furkósbotról és a Trump-paradoxonról: „Donald Trump kétszer lépte át a saját vörös vonalát”

Csizmazia Gábor a furkósbotról és a Trump-paradoxonról: „Donald Trump kétszer lépte át a saját vörös vonalát”

Donald Trump amerikai elnök leginkább Ukrajna és a vámpolitika esetében lépte át a saját maga által felvázolt vörös vonalakat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Csizmazia Gábor. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukács Intézet tudományos főmunkatársa szerint Donald Trump külpolitikai lépései inkább elbizonytalanították a szavazóit, semmint újakat hoztak volna mellé.

Napelemes pályázat: február 2-től lehet jelentkezni, kijöttek a részletek

A kormány honlapján kijöttek a pályázat részletei: minden, már napelemmel rendelkező, vagy annak telepítését vállaló család 2,5 millió forintos vissza nem térítendő támogatást kaphat energiatároló rendszerek telepítésére. Egy két és fél oldalas formanyomtatványt kell kitölteni, a pályázatot február 2-től lehet benyújtani.
Kelet-Európa egyre inkább utoléri a Nyugatot, egy láthatatlan súly mégis mindenkit visszahúz

Kelet-Európa egyre inkább utoléri a Nyugatot, egy láthatatlan súly mégis mindenkit visszahúz

A közép- és kelet-európai régió egyre inkább felzárkózik a Nyugathoz, a növekedés üteme jövőre is magasabb lehet a térségben a fejlettebb európai országokénál – hangzott el a Financial Times bécsi, az országcsoportra fókuszáló konferenciáján. Ez jelentős részben az uniós forrásoknak köszönhető, Magyarországra azonban jóval kevesebb pénz érkezik, mint korábban. A kifizetett források tekintetében hazánk mégis meglepően jól áll. A decemberi inflációs adat a várakozásokat felülmúló szolgáltatás-áremelkedést mutatott, ez is a gazdaságban uralkodó bérnyomás tükre, amit az ambiciózus minimálbér-emelkedés fűt. A munkaerő költségének emelkedése az egész régió versenyképességét csökkentheti, ahogy a költségvetési hiány kezelése is szinte minden ország elé kihívást állít.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×