Részben rendelkezésünkre állt már jó néhány írása Ambrus Lajosnak, és azt gondoltuk, hogy ezt nagyon jó lenne egy kötetbe foglalva kiadni - mesélt a könyv létrejöttéről Lévai Anikó. Hiszen ha az ember főz, és a receptbe valamilyen fűszert javasolnak, akkor sokkal egyszerűbb a háziasszonynak lekapnia a polcról a Fűszerkert című könyvet, mint elővenni a magyar konyha tavaly előtt júniusi számát - tette hozzá.

Ha pedig már kiadjuk a növények összefoglalóját, akkor arra gondoltunk, hogy receptek is kellenek mellé. Mivel a fotókat egyébként is a Pannonhalmi Apátság kertjében készítettük - és nagyon sok segítséget kaptunk az apát úrtól -, megfogalmazódott a gondolat, hogy Gyurik Gábor receptjei is szerepeljenek benne. Ez a fiatal, kiváló séf olyan recepteket állított össze, amit bátran tudunk akár kezdő háziasszonyoknak is javasolni, hogy álljanak neki, és szerezzenek vele örömet a családjuknak - fogalmazott a szerkesztőbizottság elnöke.

Mint elmondta: egyrészt a leggyakrabban használt fűszernövényeket választottuk a kötetbe, de próbáltuk azokat a régi és elfeledett fűszernövényeket is, mint a csombort vagy a lestyánt is becsempészni, hogy ezek a fűszernövények is elfoglalják az őket megillető helyet a szakácskönyvekben.

Nemcsak az ételeknek, hanem az életnek is a sava-borsát a fűszerek adják meg, szó szerint is színesítik az életünket és az ételeinket, de nagyon nagy harmóniát tudnak kölcsönözni az ételeknek - hangsúlyozta Lévai Anikó.

A kertnek azt a részét, ahol a fűszer- és gyógynövényeket termesztették, sétáló vagy szagos kerteknek nevezték, itt volt a liktáriumos ház is, ahol a párlatok, az ízek készültek. Ennek az volt a lényege, hogy ezekben a kertekben nemcsak fűszereket, hanem gyógynövényeket is termesztettek. De egyébként nagyon sok fűszernövény teljesen alkalmas gyógyászati célokra, ilyen például a kakukkfű vagy a menta. Tulajdonképpen minden fűszernövénynek van valamilyen gyógyhatása - mondta.

Kiemelte: ez egy tudomány, érteni kellett hozzá, tudni kellett, hogy mit mire lehet használni, pontosan kellett tudni az arányokat, és azt is, hogy melyik fűszer melyik másik fűszerrel keverhető, sőt, a termesztésénél sem volt mindegy, hogy melyiket ültették egymás mellé. Ezért minden erdélyi nagyasszonynak a füves kertje egy féltve őrzött titok volt.