Infostart.hu
eur:
392.25
usd:
340.91
bux:
122255.73
2026. március 18. szerda Ede, Sándor

Jó és rossz: hogyan változtatja meg a háború a gyerekeket

A gyermekkor a boldog gondtalanság időszaka - legalábbis azoknak a kicsiknek a számára, akiknek a hazájában nem pusztít háború. Az ENSZ adatai szerint azonban a Föld ötven országában háborús, vagy háború utáni körülmények között nőnek fel a gyerekek.

Az elmúlt évtizedek alatt az ENSZ becslései szerint kétmillió gyermek vesztette életét háborúkban, hatmillió sérült meg és 23 millió kényszerült otthona elhagyására.

Nagyon sok gyereknek kell átélnie a háború brutalitását, és még a túlélők is teljesen újfajta morális szemlélettel kerülnek ki a súlyos körülmények közül, megszokják, hogy az alapvető emberi jogokat és értékeket az erősebb felrúghatja.

Hogyan tanulhatják meg ezek a gyerekek, hogy mi a rossz, és mi a jó - ez érdekelte a Utahi Egyetem két kutatóját. Roberto Posada és Cecilia Wainryb úgy döntött, hogy az érdekeltekhez fordul: háborút túlélt gyerekeket kérdeztek meg.

Kolumbiai gyerekeket választottak "kísérleti alanyul", a latin-amerikai országban ugyanis 50 éve tart a polgárháború, a gyerekek így minden nap látnak gyilkosságot, rablást, fizikai erőszakot.

A kutatók 96 kolumbiai gyereket és kamaszt faggattak ki; valamennyiüknek el kellett menekülnie az otthonából, iszonyatos szegénységben élnek - méghozzá sokan a szüleik nélkül.

A bosszú az indok mindenre

Arról kérdezték őket, erkölcsös dolog-e kirabolni és bántalmazni egy másik embert? Meglepő módon ezek a nagyon sokat szenvedett gyerekek mindannyian azt válaszolták, hogy ez rossz dolog - még akkor is, ha "mindenki" ezt csinálja. Képességük arra, hogy megállapítsák, mi a rossz és mi a jó, azt bizonyítja, hogy ez mélyen benne lakik az emberben - bármi is történik vele. Ez egyébként logikus is, hiszen az ember társadalomban élő "állat", az pedig csak akkor működik, ha vannak játékszabályok.

A gyerekek azonban egészen másképp látják a jó és rossz kérdését, ha bosszúról van szó; legtöbben úgy vélik, hogy az elfogadható, ha valaki egy olyan embert lop meg vagy bánt, aki vele is ugyanezt tette.

Ez a hozzáállás nem csupán riasztó, de rámutat a legtöbb emberek közötti konfliktus gyökerére is: a háborúk gyakran azért törnek ki, terrorista merényletek pedig azért követnek el, mert valaki - vagy valakik -azt hiszi(k), hogy a másik megrabolta, megsértette, bántotta őket - a bosszú pedig mindenre megfelelő indokul szolgál.

Címlapról ajánljuk
Négygólos vereséggel búcsúzott a Ferencváros az európai porondtól
európa-liga, nyolcaddöntő, visszavágó

Négygólos vereséggel búcsúzott a Ferencváros az európai porondtól

A Ferencváros nem tudta megtartani előnyét, 4–0-s vereséget szenvedett Bragában, s 4–2-es összesítéssel búcsúzott portugál ellenfelével szemben az Európa-ligától. Ezen a mérkőzésen nem volt esély a sikerre, a Ferencváros a teljes idényt tekintve azonban elismerésre méltó, emlékezetes kupamenetelést produkált.

Csizmazia Gábor: a Hormuzi-szoros ügyében Amerika nem engedhet, mert akkor a Nyugat gyengének tűnik

Donald Trump amerikai elnök felszólította szövetségeseit, hogy katonai erővel segítsék a Hormuzi-szoros blokádjának feloldását. Az InfoRádió mindennek a világpolitikára gyakorolt hatásairól kérdezte Csizmazia Gábort, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos munkatársát.
inforadio
ARÉNA
2026.03.19. csütörtök, 18:00
Borvendég Zsuzsanna
a Mi Hazánk EP-képviselője, a párt képviselő-jelöltje
Irán könyörtelen bosszút esküdött, óriásbombákat dobott le Donald Trump – Híreink percről percre az iráni háborúról szerdán

Irán könyörtelen bosszút esküdött, óriásbombákat dobott le Donald Trump – Híreink percről percre az iráni háborúról szerdán

Irán kedden este megerősítette, illetve bosszút esküdött Ali Laridzsáni, az iráni Legfelső Nemzetbiztonsági Tanács titkárának és Golamreza Szolejmáninak, az iráni Forradalmi Gárdához tartozó Baszidzs erők parancsnokának a halála miatt. Teherán bosszúból Izrael középső részét vette légi támadás alá, Ramat Gan városában ketten meghaltak. Az éjszaka folyamán az izraeli hadsereg közölte: folytatták a Hezbollah elleni csapásaikat Dél-Libanonban, miközben Bahrein, Katar, Szaúd-Arábia és az Egyesült Arab Emírségek mind iráni rakéták és drónok elfogásáról számolt be. Az Egyesült Államok Központi Parancsnoksága szerint 2,5 tonnás óriásbombákat vetettek be iráni rakétalétesítmények ellen a Hormuzi-szoros térségében, ugyanakkor Donald Trump többször elégedetlenségét fejezte ki a NATO-szövetségesek döntése miatt, akik nem küldtek hadihajókat a hajózási útvonal védelme érdekében. Cikkünk folyamatosan frissül a közel-keleti háború legfrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×