Infostart.hu
eur:
350.03
usd:
301.71
bux:
138188.83
2026. június 16. kedd Jusztin

Jó és rossz: hogyan változtatja meg a háború a gyerekeket

A gyermekkor a boldog gondtalanság időszaka - legalábbis azoknak a kicsiknek a számára, akiknek a hazájában nem pusztít háború. Az ENSZ adatai szerint azonban a Föld ötven országában háborús, vagy háború utáni körülmények között nőnek fel a gyerekek.

Az elmúlt évtizedek alatt az ENSZ becslései szerint kétmillió gyermek vesztette életét háborúkban, hatmillió sérült meg és 23 millió kényszerült otthona elhagyására.

Nagyon sok gyereknek kell átélnie a háború brutalitását, és még a túlélők is teljesen újfajta morális szemlélettel kerülnek ki a súlyos körülmények közül, megszokják, hogy az alapvető emberi jogokat és értékeket az erősebb felrúghatja.

Hogyan tanulhatják meg ezek a gyerekek, hogy mi a rossz, és mi a jó - ez érdekelte a Utahi Egyetem két kutatóját. Roberto Posada és Cecilia Wainryb úgy döntött, hogy az érdekeltekhez fordul: háborút túlélt gyerekeket kérdeztek meg.

Kolumbiai gyerekeket választottak "kísérleti alanyul", a latin-amerikai országban ugyanis 50 éve tart a polgárháború, a gyerekek így minden nap látnak gyilkosságot, rablást, fizikai erőszakot.

A kutatók 96 kolumbiai gyereket és kamaszt faggattak ki; valamennyiüknek el kellett menekülnie az otthonából, iszonyatos szegénységben élnek - méghozzá sokan a szüleik nélkül.

A bosszú az indok mindenre

Arról kérdezték őket, erkölcsös dolog-e kirabolni és bántalmazni egy másik embert? Meglepő módon ezek a nagyon sokat szenvedett gyerekek mindannyian azt válaszolták, hogy ez rossz dolog - még akkor is, ha "mindenki" ezt csinálja. Képességük arra, hogy megállapítsák, mi a rossz és mi a jó, azt bizonyítja, hogy ez mélyen benne lakik az emberben - bármi is történik vele. Ez egyébként logikus is, hiszen az ember társadalomban élő "állat", az pedig csak akkor működik, ha vannak játékszabályok.

A gyerekek azonban egészen másképp látják a jó és rossz kérdését, ha bosszúról van szó; legtöbben úgy vélik, hogy az elfogadható, ha valaki egy olyan embert lop meg vagy bánt, aki vele is ugyanezt tette.

Ez a hozzáállás nem csupán riasztó, de rámutat a legtöbb emberek közötti konfliktus gyökerére is: a háborúk gyakran azért törnek ki, terrorista merényletek pedig azért követnek el, mert valaki - vagy valakik -azt hiszi(k), hogy a másik megrabolta, megsértette, bántotta őket - a bosszú pedig mindenre megfelelő indokul szolgál.

Címlapról ajánljuk
Magyar Péter az Országgyűlésben: nem szeretnénk kisajátítani sem 1956-ot, sem 1989-et

Magyar Péter az Országgyűlésben: nem szeretnénk kisajátítani sem 1956-ot, sem 1989-et

A 301-es parcellánál tartott megemlékezés után az Országgyűlés is 1956-os hőseinkre emlékezett, Magyar Péter miniszterelnök tartott beszédet. Ezután az Országgyűlés tárgyal a 110 oldalas korrupcióellenes törvénycsomagról, amelyben szó esik a vagyonnyilatkozatokról, a „kekvákról”, az egyetemekről és a közbeszerzésekről is. De jön az eddigi tanári teljesítményértékelés eltörlésének vitája is a rendkívüli ülésnapon.
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×