Infostart.hu
eur:
365.94
usd:
327.93
bux:
145257.34
2026. október 31. szombat Farkas

Jó és rossz: hogyan változtatja meg a háború a gyerekeket

A gyermekkor a boldog gondtalanság időszaka - legalábbis azoknak a kicsiknek a számára, akiknek a hazájában nem pusztít háború. Az ENSZ adatai szerint azonban a Föld ötven országában háborús, vagy háború utáni körülmények között nőnek fel a gyerekek.

Az elmúlt évtizedek alatt az ENSZ becslései szerint kétmillió gyermek vesztette életét háborúkban, hatmillió sérült meg és 23 millió kényszerült otthona elhagyására.

Nagyon sok gyereknek kell átélnie a háború brutalitását, és még a túlélők is teljesen újfajta morális szemlélettel kerülnek ki a súlyos körülmények közül, megszokják, hogy az alapvető emberi jogokat és értékeket az erősebb felrúghatja.

Hogyan tanulhatják meg ezek a gyerekek, hogy mi a rossz, és mi a jó - ez érdekelte a Utahi Egyetem két kutatóját. Roberto Posada és Cecilia Wainryb úgy döntött, hogy az érdekeltekhez fordul: háborút túlélt gyerekeket kérdeztek meg.

Kolumbiai gyerekeket választottak "kísérleti alanyul", a latin-amerikai országban ugyanis 50 éve tart a polgárháború, a gyerekek így minden nap látnak gyilkosságot, rablást, fizikai erőszakot.

A kutatók 96 kolumbiai gyereket és kamaszt faggattak ki; valamennyiüknek el kellett menekülnie az otthonából, iszonyatos szegénységben élnek - méghozzá sokan a szüleik nélkül.

A bosszú az indok mindenre

Arról kérdezték őket, erkölcsös dolog-e kirabolni és bántalmazni egy másik embert? Meglepő módon ezek a nagyon sokat szenvedett gyerekek mindannyian azt válaszolták, hogy ez rossz dolog - még akkor is, ha "mindenki" ezt csinálja. Képességük arra, hogy megállapítsák, mi a rossz és mi a jó, azt bizonyítja, hogy ez mélyen benne lakik az emberben - bármi is történik vele. Ez egyébként logikus is, hiszen az ember társadalomban élő "állat", az pedig csak akkor működik, ha vannak játékszabályok.

A gyerekek azonban egészen másképp látják a jó és rossz kérdését, ha bosszúról van szó; legtöbben úgy vélik, hogy az elfogadható, ha valaki egy olyan embert lop meg vagy bánt, aki vele is ugyanezt tette.

Ez a hozzáállás nem csupán riasztó, de rámutat a legtöbb emberek közötti konfliktus gyökerére is: a háborúk gyakran azért törnek ki, terrorista merényletek pedig azért követnek el, mert valaki - vagy valakik -azt hiszi(k), hogy a másik megrabolta, megsértette, bántotta őket - a bosszú pedig mindenre megfelelő indokul szolgál.

Címlapról ajánljuk
Benyújtotta a kormány a 2027-es költségvetést

Benyújtotta a kormány a 2027-es költségvetést

A kormány benyújtotta a 2027-es költségvetésről szóló törvényjavaslatot. Jövőre az egészségügy 510 milliárd forint többletforráshoz jut, bővül az önkormányzatok és a szociális ágazat támogatása, a közszolgáltatásokban dolgozók bére pedig összesen 677 milliárd forinttal emelkedik – olvasható az Országgyűlés elé péntek éjjel beterjesztett 2027-es költségvetési javaslat indoklásában.

Szakértő: csak egy módon lehet Izraelben elkerülni, hogy jövőre ismét választások legyenek

Izraelben Benjámin Netanjahu ellenzéke az arab pártokat is beleszámítva a 120-ból 67 mandátumot szerzett meg a parlamenti választáson, szemben a miniszterelnök táborának 53 mandátumával – de közben 27 képviselővel az általa vezetett Likud lett a legnagyobb párt a kneszetben. Jövőre valószínűleg újabb választásokat kell tartani – mondta Szalai Máté Közel-Kelet szakértő, a hollandiai Clingendael Intézet kutatója az InfoRádióban.
Nincs miért táncra perdülnie Trumpnak: évtizedek óta nem látott cunami gyűrheti maga alá – Mutatjuk, hol a legnagyobb a tét

Nincs miért táncra perdülnie Trumpnak: évtizedek óta nem látott cunami gyűrheti maga alá – Mutatjuk, hol a legnagyobb a tét

Kedden választ Amerika. Bár Donald Trump még marad két évig az elnöki székben, és a szenátusi székeknek is csak a harmada van játékban, a félidős kongresszusi választáson újraválasztják a szövetségi törvényhozás alsóházának egészét. A 435 tagú képviselőházban ugyanis csak két évre szól a politikusok mandátuma, így a hat évre, egymáshoz képest elcsúsztatva megválasztott szenátorokhoz képest élesebben tükrözi a pártok aktuális erőviszonyait és a közhangulatot. Trump második ciklusának közepére az amerikai közvélemény a Fehér Házat és a Kongresszust is irányító republikánusok ellen fordult, így a legvalószínűbb forgatókönyvnek az tűnik, hogy a demokraták megszerzik az alsóházi többséget. De az sem mindegy, hogy öt, tíz vagy akár harminc fős lesz a fölényük. Mutatjuk, mely csatatereken dőlhet el a képviselőház sorsa.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×