eur:
388.05
usd:
361.75
bux:
68921.88
2024. május 9. csütörtök Gergely

Jó és rossz: hogyan változtatja meg a háború a gyerekeket

A gyermekkor a boldog gondtalanság időszaka - legalábbis azoknak a kicsiknek a számára, akiknek a hazájában nem pusztít háború. Az ENSZ adatai szerint azonban a Föld ötven országában háborús, vagy háború utáni körülmények között nőnek fel a gyerekek.

Az elmúlt évtizedek alatt az ENSZ becslései szerint kétmillió gyermek vesztette életét háborúkban, hatmillió sérült meg és 23 millió kényszerült otthona elhagyására.

Nagyon sok gyereknek kell átélnie a háború brutalitását, és még a túlélők is teljesen újfajta morális szemlélettel kerülnek ki a súlyos körülmények közül, megszokják, hogy az alapvető emberi jogokat és értékeket az erősebb felrúghatja.

Hogyan tanulhatják meg ezek a gyerekek, hogy mi a rossz, és mi a jó - ez érdekelte a Utahi Egyetem két kutatóját. Roberto Posada és Cecilia Wainryb úgy döntött, hogy az érdekeltekhez fordul: háborút túlélt gyerekeket kérdeztek meg.

Kolumbiai gyerekeket választottak "kísérleti alanyul", a latin-amerikai országban ugyanis 50 éve tart a polgárháború, a gyerekek így minden nap látnak gyilkosságot, rablást, fizikai erőszakot.

A kutatók 96 kolumbiai gyereket és kamaszt faggattak ki; valamennyiüknek el kellett menekülnie az otthonából, iszonyatos szegénységben élnek - méghozzá sokan a szüleik nélkül.

A bosszú az indok mindenre

Arról kérdezték őket, erkölcsös dolog-e kirabolni és bántalmazni egy másik embert? Meglepő módon ezek a nagyon sokat szenvedett gyerekek mindannyian azt válaszolták, hogy ez rossz dolog - még akkor is, ha "mindenki" ezt csinálja. Képességük arra, hogy megállapítsák, mi a rossz és mi a jó, azt bizonyítja, hogy ez mélyen benne lakik az emberben - bármi is történik vele. Ez egyébként logikus is, hiszen az ember társadalomban élő "állat", az pedig csak akkor működik, ha vannak játékszabályok.

A gyerekek azonban egészen másképp látják a jó és rossz kérdését, ha bosszúról van szó; legtöbben úgy vélik, hogy az elfogadható, ha valaki egy olyan embert lop meg vagy bánt, aki vele is ugyanezt tette.

Ez a hozzáállás nem csupán riasztó, de rámutat a legtöbb emberek közötti konfliktus gyökerére is: a háborúk gyakran azért törnek ki, terrorista merényletek pedig azért követnek el, mert valaki - vagy valakik -azt hiszi(k), hogy a másik megrabolta, megsértette, bántotta őket - a bosszú pedig mindenre megfelelő indokul szolgál.

Címlapról ajánljuk
Feloszlatták a palesztinbarát tábort Bécs leghíresebb egyetemén

Lépett az osztrák rendőrség
Feloszlatták a palesztinbarát tábort Bécs leghíresebb egyetemén

Az amerikai egyetemi tüntetések mintájára tartottak palesztinbarát megmozdulásokat több európai ország, köztük Ausztria egyetemein. Aktivisták hétfőn kontinens egyik legrégebbi egyetemének számító bécsi egyetem (Universität Wien) udvarán létesítettek palesztinbarát tiltakozó tábort, amelyet a rendőrség csütörtökre virradó éjjel feloszlatott.

A kínai elnök már az Oroszlános udvarban

Katonai ceremóniával fogadták Hszi Csin-pinget, a Kínai Népköztársaság elnökét és házastársát csütörtökön a budai Vár Oroszlános udvarában.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.05.09. csütörtök, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár-és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×