Machu Picchut Pachacutec inka uralkodó építtette 1450 körül, s a várost sikerült titokba tartani a spanyol hódítók előtt, akik száz évvel később szállták meg az országot. A romvárost, amely jelenleg Peru legjelentősebb idegenforgalmi nevezetessége, s évente sok ezer turistát vonz, 1911-ben Hiram Bingham amerikai kutató fedezte fel.

Paolo Greer, aki korábban egy alaszkai olajvállalat művezetője volt, nyugállományba vonulása után harminc éven át amerikai és perui levéltárakban kutakodott, s olyan dokumentumokra, térképekre bukkant, amelyek tanúsága szerint az inka romvárosba elsőként Augusto R. Berns német üzletember jutott el a XIX. század második felében.

Berns 1867-ben földeket vásárolt Machu Picchu környékén, s egy húsz évvel későbbi keltezésű irat szerint a helyszín hasznosítása érdekében céget alapított. A német üzletember azt vetette papírra, hogy a romvárosban minden bizonnyal rendkívül értékes leletekre lehet számítani, s egy részük az inkáktól származik.

Mariana Mould de Pease perui kutató egyetért Paolo Greer elméletével. Állítása szerint a Yale Egyetem archívumában rábukkant egy levélre, amely szerint Berns és az akkori perui államfő megállapodott a helyszín kifosztásában, amennyiben a közép-amerikai ország kormánya megkapja a nyereség 10 százalékát.

"Berns szerencsevadász volt, nyerészkedni szeretett volna" - vélekedett Paolo Greer, aki állítása szerint olyan dokumentumra is rábukkant, amely szerint a német üzletember Machu Picchu körzetében aranybányászat céljából céget alapított, holott tudta, hogy a környező gránitsziklákban aligha számíthat túl sok nemesfémre.

A Yale Egyetem nem adja vissza a lopott kincset

David Ugarte Vega, a San Antonió-i Egyetem régészeti és antropológiai tanszékének vezetője szerint, aki több mint három évtizeden át kutatott Machu Picchuban, Paolo Greer elmélete reálisnak tűnik, ám további vizsgálatok szükségesek.

"Meglehetősen sok a bizonyíték arra nézve, hogy Bingham előtt több külföldi felfedező is járt a helyszínen, s a várost már korábban kifoszthatták" - jelentette ki David Ugarte Vega.

Annak ellenére, hogy Hiram Binghamot, akit egy helyi farmer vezette el a romvárosba, mások is megelőztek, az amerikai kutató nem távozott üres kézzel a helyszínről. A perui kormány 2006-ban követelte a Yale Egyetemtől, hogy adja vissza a műtárgygyűjteményt, amelyet Hiram Bingham Machu Picchuból magával vitt.

Tavaly az egyetem hajlandónak mutatkozott, hogy 4000 műtárgyat visszaad, a feleknek azonban nem sikerült végleges formába önteni a múmiák, kerámiaedények, csontok, műtárgyak visszaszolgáltatásáról szóló egyezményt.

Paolo Greer kutatása alapján azonban arra lehet következtetni, hogy még ennél is sokkal értékesebb régészeti leleteket vihettek el az inka romvárosból, mielőtt Hiram Bingham "felfedezte" volna Machu Picchut.