Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.45
bux:
0
2025. december 26. péntek István
Nyitókép: Getty Images

Orvosnak adta ki magát egy csaló tószegi nő

A vádlott orvosnak, orvostanhallgatónak, kutatónak adta ki magát, és öt férfitól összesen 15 millió forintot csalt ki - közölte a Szolnoki Járási Ügyészség. Vádat emeltek ellene.

A vád szerint a 36 éves tószegi nő 2019. novembertől 2023. februárig hol orvostanhallgatónak, hol kutatást végző orvosnak, a Magyar Tudományos Akadémia tagjának adta ki magát, de előfordult olyan eset is, amikor szívbetegségének térítésköteles kezelésére vagy a tulajdonában álló gyógyszergyártó cég által felvett kölcsön visszafizetésére kért pénzt.

A nő megnyerő jellemével könnyen áldozatai bizalmába férkőzött, még családi barátot is sikerült megtévesztenie, egy áldozat pedig azzal a reménnyel támogatta az álorvost, hogy

az általa kutatásra adott pénz beteg hozzátartozójának gyógyulásához vezethet.

Az ügyészség közölte: a szélhámos nőnek nem állt szándékában a kölcsönök visszafizetése, több esetben erre reális lehetősége sem volt. Öt áldozatától több mint 15 millió forintot csalt ki, az okozott kárt, 1,3 millió forintot csupán egy férfinak fizette vissza.

A Szolnoki Járási Ügyészség jelentős kárt okozó, üzletszerűen elkövetett csalás és más bűncselekmények miatt emelt vádat a nő ellen, és szabadságvesztés kiszabását indítványozta a büntetett előéletű csalóval szemben, akit korábban is ugyanilyen bűncselekmény elkövetése miatt vontak felelősségre.

Az ügyben a Szolnoki Járásbíróság fog döntést hozni.

Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Mi köze a Golf-áramlatnak egy ország nemzetbiztonságához? – A homokba dugják a fejüket a döntéshozók

Mi köze a Golf-áramlatnak egy ország nemzetbiztonságához? – A homokba dugják a fejüket a döntéshozók

Éghajlati billenőelemek, billenőpontok, fordulópontok – olyan fogalmak, amelyekkel egyre többször találkozhatunk ismeretterjesztő és tudományos szakcikkekben is, de a politikusok és a döntéshozók figyelmét nemigen kelti fel, hiszen elintézik azzal a profán kiszólással, hogy „köztudott, hogy az időjárás változik”. Pedig a legújabb kutatások azt mutatják, hogy a globális felmelegedés jelenlegi szintje mellett már "lehetséges" kockázatos fordulópontok bekövetkezte, és a párizsi klímamegállapodás 1,5 és 2°C közötti felmelegedési tartományán belül azok "valószínűsíthetővé" válhatnak, megkérdőjelezve azt a korábban elfogadott elképzelést, hogy az éghajlati fordulópontokat alacsony felmelegedés esetén kis valószínűséggel lépjük át. Kétrészes cikksorozatunk első részében ezen fordulópontok bekövetkeztének természeti hatásait mutattuk be, ebben a cikkben pedig a klímaváltozást érdemben kezelő politikai, gazdasági fellépés lehetőségeit vizsgáljuk meg.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×