Biszku Béla az 1950-es évektől az állampárt vezetőségéhez tartozott, 1956 után belügyminiszter és miniszterelnök-helyettes volt.

A vádirat szerint Biszku Béla a forradalom leverése után részt vett annak a karhatalomnak a megszervezésében és irányításában, amely sortüzeket adott le fegyvertelenül demonstráló polgárokra. Ezek közül a vádirat tartalmazza a budapesti Nyugati pályaudvarnál 1956. december 6-án történt, három halálos áldozatot követelő sortüzet és a két nappal később, Salgótarjánban lezajlott eseményeket, amelyek során karhatalmisták és szovjet katonák fegyvereitől negyvenhat fegyvertelen tüntető halt meg, köztük nők és gyerekek.

Az ügyész perbeszédében hangsúlyozta: az 1956-os forradalom és szabadságharc után Biszku Béla meghatározó alakja volt annak a hatalomnak, amely megdöntötte a törvényes Nagy Imre-kormányt. A vádhatóság képviselője felidézte, hogy a Kádár János által vezetett, magát kormánynak nevező csoport novemberben tett esküt. Hozzátette: a tényleges és abszolút hatalmat az MSZMP Ideiglenes Intéző Bizottsága gyakorolta, és ennek Biszku Béla is tagja volt.

Perbeszédében az ügyész nemzetközi jogi példák alapján a karhatalmat mint illegális félkatonai szervezetet a náci Németországban létrehozott SS-szel állította párhuzamba. Hangsúlyozta: bár közvetlen tűzparancsot nem adott ki Biszku Béla, ennek nincs jelentősége, mivel a karhatalmat kifejezetten ezzel a céllal hozták létre, így a vádlott büntetőjogi felelőssége megállapítható. A hágai Nemzetközi Büntetőbíróság gyakorlata alapján a karhatalmat az ügyész bűnszervezetnek nevezte.

A bíróság előtt pénteken levetített, a Biszku Béla által 2010-ben a Duna Televízió Közbeszéd című műsorának adott interjúra utalva az ügyész azt mondta, Biszku Béla soha nem bánta meg tetteit, cselekedeteire büszke, és előrevetítette: a tárgyalás után se lesz majd képes önvizsgálatot tartani. Az ott elhangzottak alapján - például amiatt, hogy Biszku azt mondta, nem tartja koncepciós pereknek az 1956-os forradalom után lefolytatott eljárásokat - az ügyészség a kommunista rendszerek bűneinek nyilvános tagadásával is vádolja Biszku Bélát.

Ebben az interjúban a vádlott a felelősségét firtató kérdésekre azt válaszolta: az ítéleteket a nyomozóhatóság felügyelete mellett a szuverén magyar bíróság hozta meg. Hozzátette: cselekmények alapján születtek meg az ítéletek. Saját tevékenységéről azt mondta: népe érdekeit szolgálta. "Olyan tevékenységet, amiért engem felelősségre lehet vonni, nem követtem el" - közölte.

A vádlott a bírósági eljárás során is végig tagadta bűnösségét, de vallomást nem tett. A 94 éves volt állampárti vezető tolószékben érkezett a bíróságra, a tárgyalás alatt két nőrokona támogatja. A tárgyalást nagyothalló-készülékkel követi, az eljárás során óránként szünetet kér rossz egészségi állapota miatt.

A per kora délután a védői perbeszéddel folytatódik.