eur:
409.66
usd:
393.86
bux:
0
2024. december 26. csütörtök István
A Nyíregyházi Állatpark kéthetes indiai orrszarvúja (Rhinoceros unicornis) anyja mellett 2018. október 9-én. Magyarországon először született indiai rinocérosz. A bikaborjú természetes fogantatással, tizenhat hónapnyi vemhesség után jött világra szeptember 26-án. A rendkívül veszélyeztetett állatfajnak hetvenhárom egyede él az európai állatkertekben, a nyíregyházi borjú a negyedik utód a kontinensen az idén.
Nyitókép: MTI/Balázs Attila

Orbán Viktor különleges felkérést kapott

Második pénteki Facebook-posztjában tisztázta a rejtélyt Orbán Viktor miniszterelnök.

A Nyíregyházán a napokban született rinocérosz örökbefogadója és keresztapja lett Orbán Viktor - derült ki a közösségi oldalán látható videóból, amely ezzel megmagyarázta, miért posztolta a miniszterelnök délelőtt a rinocérosz fotóját.

"Sok nehéz kormányzati munka mellett most végre itt egy könnyed meló. Különleges felkérést kaptam a nyíregyházi állatkerttől: fogadjak örökbe egy rinocéroszt. Ezt meg is tettem. De az örökbefogadás együtt jár a keresztapasággal, most nevet is kell, hogy adjunk neki" - mondta Orbán Viktor a Parlamentben rögzített videóban.

"Összegyűjtöttem a szívemnek néhány kedves lehetőséget, itt az idő, válasszunk!" - szólt a Facebook-követőihez, azzal a kiegészítéssel, hogy "most nem kell kétharmad".

Az alábbi nevek közül lehet választani:

  • Csülök
  • Fülig Jimmy
  • Chico
  • Antoine
  • Bernardo
  • Désiré

Magyarországon először Nyíregyházán született indiai páncélos rinocérosz. Ez a világ egyik legritkább állata.

Címlapról ajánljuk
Rasovszky Kristóf olimpiai bajnok úszó: szerencsém is volt ebben az évben, de a sikereim kőkemény munka eredményei

Rasovszky Kristóf olimpiai bajnok úszó: szerencsém is volt ebben az évben, de a sikereim kőkemény munka eredményei

Az FTC olimpiai bajnok úszója úgy véli, ő és Betlehem Dávid is bebizonyította idén, hogy a stábjuk által kijelölt út helyes volt, amit az elért sikerek is alátámasztanak. Rasovszky Kristóf az InfoRádióban elmondta: sokat számított, hogy ebben az évben egy rövidebb periódustól eltekintve elkerülték a betegségek, a párizsi olimpia nehezített körülményeire pedig jól felkészültek, így nem érhették meglepetések a francia fővárosban.
VIDEÓ
Tarol a mesterséges intelligencia, de miből lesz rá energia?

Tarol a mesterséges intelligencia, de miből lesz rá energia?

Miközben a mesterséges intelligencia (AI) szédítő gyorsasággal válik a mindennapjaink részévé – elég csak a ChatGPT-re vagy az önvezető autókra gondolni –, addig a háttérben egyre nagyobb problémát jelent az adatközpontok és a chipek gyártásának óriási energiaigénye. Az AI alapú rendszerek már ma is jelentős mennyiségű villamosenergiát fogyasztanak, és az előrejelzések szerint ez a szám a következő években akár meg is duplázódhat. Mindez ráadásul egybeesik azzal, hogy globálisan egyre több terület – a közlekedéstől kezdve a fűtésen át számos ipari folyamatig – elektrifikálódik. A helyzet egyszerre vet fel technológiai és energetikai kérdéseket: miként lehet biztosítani azt, hogy az adatközpontok energiaigénye fenntartható módon legyen kielégítve, és ne járjon drámai mértékű szén-dioxid-kibocsátás növekedéssel? A megújuló energiaforrások mellett egyre többen szorgalmazzák az atomenergia újbóli előtérbe helyezését, miközben a fosszilis energiahordozók sok országban továbbra is a szükségszerű megoldást jelentik. Ebben az energiapiaci küzdelemben ráadásul nemcsak a környezeti, hanem a geopolitikai és biztonsági szempontok is kulcsfontosságúak. A tét óriási: a mesterséges intelligenciával átitatott modern társadalom működtetése és a klímacélok jövője egyre szorosabban függ egymástól.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×