A vagyoni egyenlőtlenségek ellen emelte fel a szavát szerdán XIV. Leó pápa az Egyenlítői-guineai Köztársaságban tett látogatásán, arra buzdítva a híveket, hogy törekedjenek a gazdagok és a szegények közötti szakadék áthidalására.
Tizenegy napos afrikai körútjának negyedik, egyben utolsó állomásán először az ország keleti részébe, Mongomo városba látogatott, ahol a Szeplőtelen Fogantatás-bazilikában, Közép-Afrika legnagyobb vallási épületében misét tartott. Mintegy 100 ezer ember gyűlt össze a bazilikában és környékén, táncolva és ünnepelve várták az egyházfőt szállító pápamobilt. A vatikáni Szent Péter-bazilika mintájára épült, monumentális méretű templomot 2011-ben szentelték fel. A szervezők aranyszínű, fehér, zöld és piros füstöt eregettek a levegőbe, az Egyenlítői-Guinea és a Vatikán zászlóiban szereplő színek jelképeként.
Homíliájában a pápa azt szorgalmazta, hogy az emberek az egyéni érdekek követése helyett inkább a közös jót szolgálják, és temessék be a szakadékot a privilegizált rétegek és a hátrányos helyzetűek között. Olyan társadalom felépítésére biztatta a híveket, ahol „nagyobb teret kap a szabadság”, és ahol „az emberi méltóság mindig védelmet élvez”.
Az 1,8 milliós lélekszámú Egyenlítői-Guineában a népesség több mint 70 százaléka katolikus vallású.
Egyenlítői-Guineát 1979 óta Teodoro Obiang Nguema Mbasogo elnök irányítja, aki Mongomóban együtt jelent meg a pápával, hogy üdvözölje a tömegeket. Az államfőt sokan bírálják a kiterjedt korrupció és az autoriter berendezkedés miatt. Fia, Teodoro „Teddy” Nguema Obiang az ország alelnöke. Egy francia bíróság három év felfüggesztett börtönbüntetésre, 30 millió euró pénzbírságra és vagyonelkobzásra ítélte több millió euró elsikkasztása miatt
XIV. Leó elutazik a nyugati parton fekvő Bata városba is, ahol ellátogat egy magas biztonsági fokozatú börtönbe, amelyben az Amnesty International nemzetközi jogvédő szervezet szerint súlyos jogsértéseket követnek el a foglyokkal szemben. A pápa a tervek szerint rabokkal is elbeszélget.
Batában az egyházfő imádkozni fog annál a katonai laktanyánál, ahol 2021-ben egy robbanássorozatban több mint 100 ember életét vesztette. Jogvédők független vizsgálatot követeltek az ügyben, egyelőre hiába, mert a kormány szerint a tragédiát a lőszerek nem megfelelő tárolása okozta.





