Infostart.hu
eur:
355.08
usd:
305.34
bux:
135997.44
2026. június 3. szerda Klotild
Lazacok úsznak a vízben.
Nyitókép: Ray Kachatorian/Getty Images

Ha esetleg már unalmas lenne a kokainmedve, itt vannak a kokainlazacok

Egy svéd kutatás szerint a vizekbe kerülő kábítószer-maradványok felhalmozódhatnak a halakban, megváltoztatva ezzel az alapvető viselkedésüket, kiszolgáltatottabbá téve őket a ragadozóknak.

A Svéd Agrártudományi Egyetem kutatói szerint a vizekbe jutó kokain és annak fő anyagcsere-terméke, a benzoilekgonin súlyos hatással van az atlanti lazacokra. A vizsgálat során kiderült, hogy a kábítószernek kitett fiatal példányok sokkal nagyobb távolságokat tettek meg és szélesebb körben szóródtak szét a svéd Vättern-tóban, mint egészséges társaik – írja a The Guardian cikke nyomán az Index.

A kutatás eredménye szerint nem is közvetlenül a kokain, hanem annak egyik bomlásterméke okozza a legdrasztikusabb változást.

A „kokainos lazacok” heti 5 kilométerrel úsztak többet, mint a kontrollcsoportban lévők, a benzoilekgoninnal kezelt példányok ezzel szemben már 14 kilométerrel szárnyalták túl az egészségeseket.

Jack Brand, a tanulmány vezetője szerint ez komoly kockázatokat rejt, szerinte a következmények még többnyire ismeretlenek, viszont lehetséges, hogy az érintett halak rosszabb kondícióba kerülnek, vagy sokkal több táplálékkal kell kompenzálniuk a plusz erőfeszítést, ami miatt viszont több időt fognak tölteni a nyílt vízen. Ez azonban ördögi kör: a több mozgás és a nyílt vízi táplálkozás miatt a lazacok könnyebb célponttá válnak a tavakban élő ragadozóknak, például a csukáknak.

A tudósok korábban is figyelmeztettek már arra, hogy a gyógyszer- és kábítószer-szennyezés „jelentős és egyre növekvő kockázatot jelent a biodiverzitásra”. Voltak már jelentések metamfetaminfüggő pisztrángokról, és olyan sügérekről is, amelyek antidepresszánsok hatására elveszítették a ragadozóktól való félelmüket.

A korszerű tisztítóművek ugyan viszonylag hatékonyan szűrik ki a különböző szermaradványokat, a problémát a kezeletlen szennyvíz okozhatja, ami heves esőzések idején a túlfolyókon keresztül közvetlenül a folyókba jut.

A vezető kutató hangsúlyozta, a környezeti kockázatfelmérések során eddig gyakran figyelmen kívül hagyták a bomlástermékeket. Mint mondta, ha a kockázatelemzés során nem vesszük figyelembe a metabolitokat és származékokat, akkor a környezeti kockázatok egy jelentős részéről lemaradhatunk, amelyeknek ezeket az állatokat kitesszük.

Az Imperial College London professzora, Leon Barron hozzátette: a jobb szennyvízkezelés, különösen a nyers szennyvíz kibocsátásának csökkentése segíthetne mérsékelni a vadon élő állatokra és ökoszisztémáikra leselkedő veszélyeket.

Címlapról ajánljuk
Kaiser Ferenc: a modern hadseregek hibrid megoldásokban gondolkoznak, nem tudnak mindent a drónok

Kaiser Ferenc: a modern hadseregek hibrid megoldásokban gondolkoznak, nem tudnak mindent a drónok

A jövő háborúit sem csak gépekkel vívják majd, mindig szükség lesz emberi erőre a harctéren – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában a biztonság- és védelempolitikai szakértő. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense szerint ugyanakkor az utóbbi időben a legígéretesebb fejlesztések a counter drónokat, vagyis a védelmi, drónelhárító rendszereket érintették.
inforadio
ARÉNA
2026.06.03. szerda, 18:00
Rab Árpád
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Információs Társadalom Kutatóintézet tudományos főmunkatársa
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×