Az Indexen szerdán közölt levélben Matolcsy György leszögezi, hogy a Magyar Nemzeti Banknak nem volt semmilyen jogköre arra, hogy beavatkozzon az alapítványok gazdálkodásába. Nem gyakorolhatott irányítást a befektetéseik felett és a befektetések értékelésére sem volt lehetősége. Az alapítványok önállóan, az MNB befolyásától mentesen, függetlenül működtek. Sem a jegybank mérlegében, sem a jegybanki feladatok ellátásában nem szerepelnek.

„A közbeszédben keringő 270 milliárd forintos »veszteség« névleges és egyedi értékelési módszer alkalmazásából ered, nem pedig valós vagyonvesztésből” – írta, megjegyezve, hogy minden befektetett vagyontárgy és eszköz továbbra is a Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány, illetőleg az általuk tulajdonolt cégek mérlegeiben szerepel.

Hozzátette, hogy a legnagyobb befektetéssel érintett eszköz a Globe Trade Centre S.A. 62,6 százalékos többségi részvénycsomagja. A GTC S.A. a varsói tőzsdén forgó ingatlancég, amely mögött valós, nagy értékű és tömegű bérbe adott ingatlanportfólió áll - hangsúlyozta Matolcsy György. Megjegyezte azt is, a GTC S.A. részvényeinek pillanatnyi tőzsdei árfolyama nem tükrözi az alapítvány befektetésének valós értékét, amely az ingatlanszektorra kidolgozott EPRA NTA módszer alapján 2025. szeptember végén 787 millió euró (mintegy 308 milliárd forint) volt. „Minden magyar állampolgár elemi érdeke, hogy ez az érték ne egy kényszereladás pillanatának tőzsdei árfolyamán, hanem valós piaci értékén realizálódjon akár hozam formájában, akár egy átlátható, versenyeztetett értékesítési eljárásban, és ne egy átláthatatlan, zártkörű, gyanús körülmények között előre elrendezett eladásban” – írta.

Arra is felhívja a figyelmet, hogy a befektetés 2020-ban történt, hosszú távú, ún. buy-and-hold stratégia keretében, tehát nem rövid távú spekulációként. Egy hosszú futamidejű befektetés értékét annak lejártakor, nem pedig a piaci mélypontokon kell megítélni – írta Matolcsy György példaként említve, hogy az MNB saját aranybefektetése, az 5,8 milliárd dollárért vásárolt arany ma közel 17 milliárd dollárt ér.

Az MNB-székház felújításáról a volt jegybankelnök azt írta, a beruházás célja a súlyosan leromlott állapotú épület szükségszerű felújítása volt. A székház mintegy 120 éves fennállása óta ez volt az első teljes körű felújítása és rekonstrukciója. Egy ilyen léptékű, több évtizedes életciklusra tervezett intézményi infrastrukturális beruházás igazságügyi szakértők által megerősített arányos értékét nem helyes a kivitelezési költség alapján megítélni. Az épület és tartozékainak vagyonértéke az MNB mérlegében szerepel, és hosszú távon a magyar állam, illetve a magyar pénzügyi rendszer javát szolgálja – írta.

Kijelentette azt is, „ha bármely hatóság transzparens módon vizsgálni kívánná az MNB 2013–2025 közötti munkáját, ahhoz fenntartások nélkül teljeskörűen hozzájárulok. Magyarország érdeke a tényeken alapuló, szakmailag tisztességes párbeszéd, amelyre magam is készen állok”.

A Legfőbb Ügyészség kedden jelentette be, hogy ügyészségi hatáskörbe vonta a Magyar Nemzeti Bankot érintő rendőrségi nyomozást, és a további nyomozást a Központi Nyomozó Főügyészség folytatja le.

A Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda 2025. február 10-én rendelt el nyomozást az Állami Számvevőszék feljelentése alapján a Magyar Nemzeti Bankot érintő ügyben.