Infostart.hu
eur:
386.63
usd:
333.15
bux:
121480.83
2026. március 3. kedd Kornélia

Bob Dylan nem kért Obamából

Barack Obama amerikai elnök négy, az idén kitüntetett Nobel-díjas tudóst fogadott, az irodalmi Nobel-díjas Bob Dylan énekes és dalszerző azonban nem fogadta el a meghívást.

Dylan korábban azt is jelezte, hogy nem tud elmenni a Nobel-díjak december 10-én Stockholmban esedékes átadására.

Az elnök a Fehér Házban fogadta az angol születésű, de 1990 óta a Princeton Egyetemen kutató Duncan Haldane fizikust és a Brown Egyetem kutatóját, Michael Kosterlitz fizikust, valamint Oliver Hartot, a Harvard Egyetem közgazdász professzorát és Sir Fraser Stoddart, szintén angol születésű kémikust.

Obama elnök az Ovális Irodában találkozott a friss Nobel-díjas tudósokkal, s rövid beszédben méltatta őket. Mint kifejtette: az ő munkájuknak köszönhetően új termékek és új technológiák születnek majd, némelyikükről talán még ők sem tudnak, de eddigi munkásságuk mindenképpen megihleti és ösztönzi majd a jövő diákjait és tudósait.

Bob Dylan énekes, dalszerző, zenész és költő, akinek idén az irodalmi Nobel-díjat ítélték oda, azonban nem volt jelen az elnöki fogadáson.

Az amerikai médiában sokan találgatták, hogy Dylan elfogadja-e az elnök meghívását, de szerdán a Fehér Ház szóvivője, Josh Earnest szokásos napi sajtótájékoztatóján már közölte: "Mindenki megnyugodhat, Bob Dylan nem lesz ott a Fehér Házban".

Earnest nem adott magyarázatot Dylan távollétére, de hangsúlyozta: Barack Obama előzőleg külön találkozott Dylannal, és "az elnök nagyon élvezte a találkozót". Obama egyébként 2012-ben már kitüntette Bob Dylant: az Elnöki Szabadság Érdemérmet adományozta neki.

Dylan, aki udvariatlanul sokára reagált arra, hogy egyáltalán elfogadja-e az irodalmi Nobel-díjat, végül november közepén értesítette a zsűrit, hogy bár szerette volna, egyéb elfoglaltságai miatt nem tud jelen lenni a december 10-i átadási ünnepségen. A díjat odaítélő Svéd Akadémia vezetője ugyanakkor azt közölte: Dylan talán egy tavaszi stockholmi koncertje alkalmával tartja majd meg a Nobel-díj egyetlen feltételeként tőle elvárt előadást.

Címlapról ajánljuk

Az iráni háború következményekkel járhat Moszkva és Peking számára is

Mit jelent Teherán két támogatója, Oroszország és Kína számára az iráni vezetés likvidálása? Nyugati kommentátorok szerint az amerikai-izraeli akció világossá tette korlátaikat. Az orosz médiában viszont megjelent: azután, hogy gyakorlattá vált más országok vezetőinek megölése, Kijevben is riadalom lehet.
inforadio
ARÉNA
2026.03.03. kedd, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Záporoznak a rakéták az Öbölre, lezárták a Hormuzi-szorost, Trump megtorlást ígért  – Percről percre híreink az iráni háborúról kedden

Záporoznak a rakéták az Öbölre, lezárták a Hormuzi-szorost, Trump megtorlást ígért – Percről percre híreink az iráni háborúról kedden

Szombat hajnalban robbant ki a háború a Közel-Keleten, amikor Izrael és az Egyesült Államok közösen csapásokat mért az iszlamista rezsimre. A helyzet azóta változatlanul feszült, egyelőre nincs jele csillapodásnak. Az amerikai hadsereg bejelentette, hogy az Ománi-öbölben csapást mértek az iráni haditengerészet tizenegy hajójára, és megsemmisítették azokat - számolt be a Times of Israel. A Sky News értesülései szerint az iráni Forradalmi Gárda általános zárlatot rendelt el a Perzsa-öblöt az Indiai-óceánnal összekötő Hormuzi-szorosban. Ugyanakkor Izraeli biztonsági tisztviselők arra figyelmeztették a kormány tagjait, hogy Irán ballisztikusrakéta-fenyegetése a jelenlegi hadművelet során nem számolható fel teljesen. Több szakértő úgy véli, hogy a rezsim megdöntésére most kevés esély mutatkozik. A legfrissebb fejlemények közé tatozik, hogy Irán megtámadta Szaúd-Arábiában az amerikai nagykövetséget, erre Donald Trump súlyos következményeket helyezett kilátásba. Cikkünk folyamatosan frissül a Köel-Kelet háborújának legfrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×