A magyar állam megsértette a szakszervezetek szabad sztrájkjogát, és speciális törvényt írt elő a pedagógusokra vonatkozóan – foglalta össze az InfoRádió megkeresésére az EJEB döntését Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezete elnöke.
„Ez az európai normákba ütköző lépés volt. A még elégséges szolgáltatást közös tárgyalások eredményeképp kellene megállapítani, ha nincs megegyezés, akkor a bíróságnak kellene dönteni, és nem jogszabályban szabályozni ezt.”
Másrészt szerinte a jogalkotási folyamatot is megkérdőjelezte az Európai Emberjogi Bíróság; nem készült hatástanulmány, nem volt társadalmi egyeztetés, hanem egyszerűen „rányomták” a szakszervezetekre a jogszabályt.
Felidézte, a 2022-ben bevezett szabályok például úgy korlátozták a tanárok sztrájkjogát, hogy
- ahol végzős osztályok vannak, a nyolcadik, tizenkettedik és tizenharmadik osztályban teljesen tiltott lett volna a sztrájk,
- a tanítási órák 50 százalékát mindenütt meg kellett volna tartani,
- a felügyeletet minden osztályban külön-külön kellett volna biztosítani (2022 előtt ez közös helyiségben történt, adott esetben településenként, kollégiumokban, fogyatékkal élők részére teljes körű ellátással).
„Ezt a jogot teljesen kiürítette az előző kormány. Ugyan a mostani kormány, Lannert Judit miniszter asszony reagált is erre, hogy ők visszaadták a sztrájkjogot; azért szeretném jelezni, hogy nem teljes körűen adták vissza, mert január 31-étől azért továbbra is korlátozás van, mert az érettségiző osztályok körében továbbra is a feladatokat el kell látni” – rögzítette.
A bírósági döntés után egyébként a kormánynak szerinte még egy lehetősége van, hogy a nagykamarához forduljon felülvizsgálati kérelemmel, ezután pedig
nem vagyoni kártérítést kell fizetni, amit a bíróság megítélt
a pedagógusoknak, illetve a szakszervezeteknek. Aztán jogalkotási tervet kell letenni az asztalra, ahol az ítéletben jelzett anomáliákat hogyan tudják kiküszöbölni és egy új szabályozást bevezetni.
Arról, hogy milyen sztrájkszabályozást tartanának elfogadhatónak, azt mondta, a 2022 előtti állapothoz kellene visszatérni, nem a kormánnyal, hanem a munkáltatói jog gyakorlójával kellene egyeztetni, már csak azért is, mert „így a kormány nem tudna beavatkozni a tárgyalási folyamatba és kiüríteni a sztrájkjogot”. A munkáltató és a pedagógusok szerinte meg tudnának állapodni a még elégséges szolgáltatásról, ahogy ez 2022-ig működött is, Totyik Tamás emlékei szerint egyetlenegyszer sem kellett bírósághoz fordulni.
A cikk Janovitz Bálint interjúja alapján készült.






