Az Élővilágvédelmi Csoport hidrobiológiai referense emlékeztet rá, hogy a Tarna, amely Cered térségében ered, és 105 kilométerrel odébb, Jászjákóhalmánál torkollik a Zagyvába, a régió egyik legfontosabb vízfolyása és 41 halfaj otthona, 5 év alatt már a második alkalommal száradt ki. A szakember ezért részben az árvízi védekezést okolja, amellyel szerinte némi földterületet és néhány rossz helyre épült ingatlant akarnak megóvni.

„Amputáltuk a vízfolyásokat az árterüktől, hogy az egyéni érdek felülírja a társadalmi érdeket.

A műtét sikerült, de a beteg meghalt.

Inkább félünk az árvíz lehetőségétől, mint az ökológiai, humán és gazdasági katasztrófát okozó biztos kiszáradástól” – olvasható a cikkben.

A Tarna apadása régóta komoly konfliktusokat okoz a környéken. A patak egyszer már 2022-ben is szinte teljesen kiszáradt. Az ökológiai katasztrófát akkor a kápolnai Macskaárvaház Alapítvány észlelte először. A szervezet kurátora, Bódai Pál akkor azt mondta az Egri Televíziónak, hogy egy közeli cég illegálisan veszi ki a vizet a patakból.

„Azt az illegális gátat, amivel felduzzasztották azt a maradék kis vizet, amit kiszivattyúztak, azt elbontjuk, hogy folyjon a víz. Ők még akkor sem értették meg, hogy mi a probléma, akkor is csak fenyegetéseket kaptunk. Késő volt, elkéstünk, ugyanis annyira kitikkadt ez a meder, hogy már hiába indult meg az a kicsi víz, ezt már beszívja a talaj, nem sikerült megmenteni a Tarnát” – hangzott el.

Ezt írja most, négy évvel később cikkében, a Nemzeti Park szakértője is. Csipkés Roland rámutat, hogy a probléma nem helyi, hanem országos szintű.

Kis és közepes méretű vízfolyásainknak ma már legalább az egyharmada időszakos jellegű, vagyis az év egy hosszabb-rövidebb szakaszában kiszárad.

A nemzeti park hidrobiológiai referense szerint már a Bükk és a Mátra is csapadékhiánnyal küzd, és a Tarnán kívül a Kövicses-, a Laskó, a Csernely-, a Harica és a Kulcsárvölgyi-patakban sincs elég víz, ahogy az Eger-patak felső szakaszán sem.

„Törekednünk kell tehát a csapadékvizek helyben tartására azok elvezetése helyett, és újra meg kell találnunk a víz helyét a természetben. Ez nem csupán egy zöld cél, ez mindannyiunk közös érdeke, különben mi is a Tarna sorsára jutunk” – írta Csipkés Roland, akitől interjút kértünk, de a nemzeti park egyelőre nem válaszolt a megkeresésünkre.

A cikk Herczeg Zsolt hangösszeállítása alapján készült.

(A nyitókép illusztráció.)