Mint arról korábban az Infostart is beszámolt, jelentős tarlótűz alakult ki szerdán Székesfehérváron, ami a kedvezőtlen széljárás miatt a lakott terület felé terjedt tovább. A helyszínen közel 100 tűzoltó dolgozott a lángok megfékezésén, az ingatlanokból embereket kellett kitelepíteni és meg kellett védeni a Mol telepét is.

„Reményeink szerint most már minden és mindenki biztonságban van. Nyilván van anyagi kár, amit még fel kell mérni, és lehetséges, hogy különösen az állattartók irányába akár valamilyen önkormányzati segítséget is adni kell, de szerencsére személyi sérülés nem történt” – mondta az InfoRádióban Cser-Palkovics András, Székesfehérvár polgármestere. A városvezető elmondta,

valóban nagy tűz volt, ugyanis körülbelül 150 hektárt érintett, amit a tűzoltók több mint 6 óra alatt tudtak csak megfékezni.

Összesen 61 ember kellett kitelepíteni 40 ingatlanból, de szerencsére az éjszakát már majdnem mindenki legalább részben otthon tudta tölteni, de az elszállásolást is sikerült megoldani. A polgármester reményét fejezte ki, hogy csütörtökön már minden visszatérhet a rendes kerékvágásba, egyúttal köszönetét fejezte ki az oltásban résztvevő tűzoltóknak is.

Arról, hogy mi okozta a tüzet, még nem tudni semmit, a katasztrófavédelem szakemberei szerint korai lenne még bármit is kijelenteni – árulta el Cser-Palkovics András, hozzátéve, hogy bár a tűz messzebb keletkezett, sajnos a szél a város felé irányította a lángokat. Székesfehérváron és környékén – elmondása szerint –

jelenleg minden ki van száradva, tehát a legapróbb dolog is elegendő lehet ahhoz, hogy egy ilyen tűzeset keletkezzen.

A polgármester szerint azonban ez nem csak egy helyi tanulság, hanem bizony, máshol is fel kell készülni az ehhez hasonló esetekre, amilyenekkel eddig csak Dél-Európában vagy a világ más részein lehetett találkozni. Álláspontja szerint meg kell vizsgálni, hogy mi mindent lehet megtenni a megelőzés érdekében, vagy éppen azért, hogy segítsük a tűzoltók munkáját, ha már esemény van. Megjegyezte, a mostani esetben a víz jelentette a legnagyobb problémát, viszont nagyon sokan nyújtottak segítséget az oltóvíz helyszínre juttatásában, hogy a katasztrófavédelem végezni tudja a munkáját.

Cser-Palkovics András elmondta, a most leégett területeken is megtörténtek a megelőző lépések, mint a kaszálás, betárcsázás, és mégis még mindig volt minek égnie a szárazságban. És amikor a tűz a lakóingatlanok felé terjedt, már lehetett látni, hogy vannak telkek igen sűrű növényzettel. Leszögezte:

ez más tekintetben nagyon jó, viszont amikor ezek a sűrűn benőtt telkek a utca felé nyúlnak ki, akkor egyben veszélyforrást is jelentenek, így ezeknek a helyzetét mindenképpen újra kell gondolni.

A polgármester arról is beszélt, hogy ez egy külterületi része a városnak kis utcákkal, szűk utakkal, ami miatt a tűzoltók nagyon nehezen tudtak mozogni. Véleménye szerint ez is a tanulságok közé róható fel, és reméli, hogy a jövőben a zártkertek kapcsán akár egy állami programmal is előrelépéseket lehet tenni a veszélyhelyzetek csökkentése érdekében.

Ez utóbbi felvetés kapcsán a városvezető elmondta, hogy legfőképpen szélesíteni kellene az ilyen területeken az utcákat, hogy be lehessen vinni a közműveket, így a legfontosabbat: a vizet. A fejlesztés továbbá a behajtási, megközelítési lehetőségeket is gyorsabbá és egyszerűbbé tenné. Vannak feladatok, elsősorban az ingatlantulajdonosok számára, de Cser-Palkovics András úgy véli, az államnak és az önkormányzatnak is az a dolga ebben az esetben, hogy a tulajdonosokat segítse.

A cikk alapjául szolgáló interjút Exterde Tibor készítette.