A testületet az elmúlt rendszer titkosszolgálati tevékenységének feltárásáról és az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára létrehozásáról szóló törvényhez benyújtott módosító indítvány alapján állítják fel. Az indoklás alapján a felülvizsgálatba a nyilvánosságot, kiváltképpen az e tárgykörrel foglalkozó, tudományos kutatásokat végző szakembereket is be kell vonni. A minősített iratok felülvizsgálatát segítő tanácsadó bizottságot pedig azért hozzák létre, hogy konkrét javaslatokkal segítse a minősítők felülvizsgálati tevékenységét, illetve erről a nyilvánosságot is tájékoztassa.

A testület eredetileg 11 tagból állt volna, a létszámemelést azzal indokolták, hogy így az ellenzéki képviselőcsoportok is szerepet kapnak a bizottság összetételének kialakításában.

További változtatás, hogy nemcsak a bizottság elnöke, de tagjai számára is kötelező lesz a nemzetbiztonsági ellenőrzés.

A vita során Gulyás Gergely (Fidesz) jelezte, hogy habár támogatják a Mi Hazánk azon indítványát, hogy a testületben két ellenzéki szakértő vegyen részt, de három ellenzéki frakció van és ezek közül a Mi Hazánké a legkisebb. Hangsúlyozta, hogy ha frakciólétszám alapján jelölnének szakértőket, akkor éppen a Mi Hazánk maradna ki a jelölésből.

Azt is megjegyezte, hogy a javaslat szövege alapján az ellenzéki civil szakértők, az elnök és a nemzetbiztonsági szolgálatok állományába tartozó vagy egyéb nemzetbiztonsági gyakorlattal, illetve szakismeretekkel rendelkező tagok nem részesülnek díjazásban.

Melléthei-Barna Márton (Tisza), a testület alelnöke azt felelte, hogy a szolgálatok által jelölt tagok esetében munkaköri kötelezettség a részvétel. Ezt követően a bizottság egyértelműsítette, hogy minden civil szakértőnek jár díjazás a munkájáért.