Több megoldási lehetőség is felmerült egy szakmai konferencián a fitoplazma elleni küzdelemben, amely rövid távon a kabócák irtásával fékezhető meg. Nemrég borászati csúcstalálkozót tartottak a sárospataki Tokaj-Hegyalja Egyetemen, ahol a szakma, ágazat képviselői veszélyekről, tanulságokról és a közeljövő legfontosabb feladatairól egyeztettek. A Furmint Summit 2026 elnevezésű rendezvényen Kovács Barnabás, a Tokaj-Hegyalja Egyetem docense az amerikai szőlőkabóca okozta fitoplazma-fertőzöttségről tartott előadást.

Kovács Barnabás az InfoRádióban elmondta: az aranyszínű sárgaság alapvetően egy európai eredetű fitoplazmás betegség, és az egyébként Észak-Amerikában őshonos kabóca már annyira elterjedt a kontinensen, és azon belül már Magyarországon is, hogy egyre több növény – főleg szőlőültetvények – kerül veszélybe a lehetséges fertőzés miatt. Mint fogalmazott, a fitoplazma egy sejtfal nélküli baktérium, ami rendkívül gyorsan megtalálja az adott növény háncsrészét, ahol meggátolja a cukrok szállítását, illetve blokkolja a cukrok előállítását is. A fertőzés okozta problémát az egyetemi docens megfogalmazása szerint növényi cukorbetegségnek is nevezhetjük.

Kovács Barnabás hozzátette: a kórokozó vagy a kabócában, vagy a növényben szaporodhat fel, mert ezek az életterek a legalkalmasabbak erre a fitoplazma számára. Egyes szőlőfajtáknak van természetes védekezőképességük. Különböző megfigyelések alkalmával kiderült, hogy

bizonyos szőlőfélék hatékonyabban tudnak kiválasztani olyan komponenseket, amelyek meggátolják a fertőzés terjedését.

Az egyetemi docens szerint fontos a növényi immunerősítők, a rezveratrol, a szalicilsav vagy a jászbórsav használata, amelyek segítségével az érintett növények képesek elnyomni a fertőzést okozó baktériumot. Kevésbé terjed a fitoplazma azokon a növényeken, amelyekre ilyen immunerősítők kerülnek. Ezeket a vizsgálatokat, kísérleteket a toleránsabb növényeken végezték el.

A megfigyeléseket, teszteket, adatokat összegyűjtötték egy táblázatba, illetve tudományos publikációk is megjelentek a témában. Ezekből kiderült, hogy egyes toleránsabb növényeken, amelyeken megjelent a kórokozó,

az immunerősítők révén az első teszt után két hónappal már azt jelezték a vizsgálatok, hogy nem kimutatható mennyiségben van rajtuk jelen a fitoplazma.

Mindez bebizonyította, hogy ezek a növények képesek elnyomni a kórokozót és nem szaporodott fel jelentősen a fitoplazma, így sikerült megakadályozni ezeknek a fajoknak az elpusztulását.

Kovács Barnabás kiemelte: ezen vizsgálatok eredményei alapján ki lehet jelenteni, hogy az európai kerti szőlők között is vannak olyan genetikájú növények, amelyek képesek az ellenállásra. Ez azért nagyon fontos, mert olyan szőlőkről van szó, amelyekből bort készítenek.

„Ez mindenképpen reménykeltő. Ha a hagyományos nemesítésnek megfelelően keményen dolgozunk tovább, akkor toleránsabbá tudjuk tenni a többi szőlőfajtánkat is”

– jegyezte meg az egyetemi docens.

Ez egy hosszú távú megoldás, de vannak fontos teendők rövid távon is. Kovács Barnabás tájékoztatása szerint ez az indukált rezisztencia a már említett rezveratrol, szalicilsav és jászbórsav használatával. Mindezekkel lehet segíteni a kiválasztási folyamat hatékonyságát az érintett növényekben. Az egyetemi docens úgy véli, rövid távon a rovar elleni védekezés a hatékonyabb, de mint fogalmazott, miközben csinálják, maguk is tudják, hogy ez „nem egy elegáns megoldás”. Hozzátette: ez a küzdelem nagyon hasonlít a filoxéra/szőlőgyökértetű elleni védekezésre. Utóbbi rovarféle főleg a XIX. század végén okozott komoly problémákat, pusztításokat Magyarországon.

A filoxéra ellen vegyszeres kezeléssel, úgynevezett szénkénegezéssel védekeztek, ami Kovács Barnabás szerint mutatott némi hatékonyságot, de közben komoly környezetkárosítással is járt ez a módszer, ráadásul drága, fáradságos volt és évente meg kellett ismételni. Később azonban feltaláltak egy „elegánsabb megoldást”, és a szőlőrekonstrukció során már oltványokkal, vagyis amerikai eredetű szőlőalanyokra oltott európai nemes fajtákkal végezték a telepítéseket, illetve gyorsan elterjedtek a filoxérarezisztens direkttermő fajták is.

Ez nagyon hasznos újítás volt, ugyanis a gazdáknak már nem kellett rovarölőt használniuk a filoxéra ellen.

A fitoplazma ellen sajnos még nincs ilyen megoldás, ezért jelenleg a kabóca irtása az egyetlen járható út, és erre egyébként az illetékes hatóság kötelezi is a termelőket. A baktérium főleg az ország délnyugati részén, Zala vármegyében okozta a legnagyobb területeken a legnagyobb károkat, de a badacsonyi borvidéket sem kímélte. Az érintett területeken többfelé egész ültetvényeket kellett kivágni. Kovács Barnabás megjegyezte: az anyagi kár nagyon jelentős, a kártérítés pedig nem fordítható minden utómunkára. Nemcsak tőkéket kell kivágni, hanem adott esetben ki kell szedni a támrendszert, újat kell elhelyezni, a szőlőtelepítés pedig szintén rengeteg munkával, költséggel jár.

Az egyetemi docens hozzátette: a kártérítés nem fedezi a védekezést sem. Mint mondta,

főleg a hobbitermelőket bizonytalanítja el nagyon a jelenlegi helyzet, akik közül többen azt fontolgatják, hogy nem küzdenek tovább, inkább kivágják a szőlőültetvényüket.

Kovács Barnabás kiemelte: a hobbitermelők jelentős része régi, klasszikus bortermelő vidékeken, szőlőhegyeken (például Badacsony környékén) termesztettek eddig szőlőt, ha pedig ezeket az ültetvényeket felszámolják, jelentősen meg fog változni az agrár kultúrtáj.

„Az ökológiai/biodinamikus termelők számára azért különösen nagy kihívás a mostani védekezési stratégia, mert a rovarölő szerek használatával nagyon nehéz szelektíven, csak a kabócát pusztítani, gyakorlatilag ez teljesen lehetetlen” – magyarázta a Tokaj-Hegyalja Egyetem docense.