A Médiaunió és a Bankszövetség közös kísérlete során kamaszoknak és nagyszüleiknek mutatták meg ugyanazokat a képeket és videókat. Arról kellett dönteniük, hogy valódi, vagy mesterséges intelligencia által generált tartalmakat látnak-e. Sokakat sikerült megtéveszteni.

Kardos Ferenc hangsúlyozta: az ifjúság „gyakorlatilag mobiltelefonnal a kézben” látja meg a napvilágot, figyeli az árnyékolást, a szemmozgást, és minden olyat, ami le tudja buktatni ezeket a képeket, videókat. Ugyanakkor azt tapasztalták, hogy vannak olyan fényképek és videók, amelyekkel az ifjúságot is sikerült átverni. Az idősebbek inkább saját érzelmeikre és tapasztalatukra hagyatkoznak, sokszor nem is tudták megmagyarázni, mi az oka annak, hogy véleményük szerint nem valós az adott tartalom.

Az európai felmérések szerint az elmúlt egy évben a 13-18 évesek 96 százaléka használt már mesterséges intelligenciát, 40 százalékuk napi rendszerességgel, az uniós foglalkoztatottak csaknem harmada pedig munkája során is használja. Már minden második pénzügyi csalási kísérlet része valamilyen módon az MI – erre hívta fel a figyelmet Kardos Ferenc.

Kiemelte, a kibercsalók egyre intenzívebben használják a mesterséges intelligencia nyújtotta lehetőségeket. Az unokázós csalásokon, hamis videóhívásokon vagy „kamuprofilokon” keresztül komoly pénzügyi károkat tudnak okozni. A hanghamisítás útján egy létező személy, így például egy unoka hangján hívják fel a jellemzően idősebb hozzátartozót.

„Bajban vagyok, légyszíves gyorsan utalj erre a bankszámlaszámra egy nagyobb összeget”

– ez hangozhat el egy csalárd telefonhívásban.

Szó esett arról is, hogy a szakemberek a tartalmak fokozott ellenőrzését is javasolják. Fontos továbbá, hogy egyetlen erős érzelmi reakciót kiváltó videó, vagy hangüzenet esetén sem szabad azonnal, pánikból cselekedni. Az információkat érdemes más csatornán is ellenőrizni.

A rosszindulatú próbálkozások kivédésének egyik módja lehet a családi jelszó is, amelyet csak egy bizalmi kör ismer.