Továbbra is erősen kifogásolható a magyar utak állapota: bár a javulás folyamatos volt az utóbbi 15 évben, tavaly is minden második kilométer felújításra szorult – írja a Magyar Közút Nonprofit Zrt. friss adatai alapján a vg.hu.

A közútkezelő évente értékeli az utak állapotát keréknyomvályú-mélység, teherbírás, egyenetlenség és burkolatállapot szerint jó, megfelelő, tűrhető, nem megfelelő és rossz kategóriába sorolva. Míg nyomvályúmélyedés és egyenetlenség terén látható a javulás 15 év alatt, addig a burkolatállapot esetében kevesebb ok van az örömre, ugyanis

az állami vállalat kezelésébe tartozó 30 ezer kilométernyi közúthálózat 53,8 százaléka volt tavaly rossz és nem megfelelő állapotú, összesen 13 274 kilométer pedig azonnali beavatkozást igényelne, az állapot pedig romlott is valamelyest 2023-hoz képest.

Ellenben az is megállapítható a számokból, hogy a költségvetési nehézségek ellenére az útfelújítások nem álltak le teljesen, legalábbis erre utal, hogy a jó és megfelelő állapotú utak aránya 2023-ban 32,6 százalék volt, 2024-ben pedig már 33,5 százalékot tett ki. Legjobb minősítést tavaly a magyar utak 27,2 százaléka, 8200 kilométer kapott, ami 2019-hez képest 1800 kilométerrel, 2013-hoz viszonyítva 5500 kilométerrel több.

Jó hír viszont a közlekedők számára, hogy az állam tisztában van a leromlott állapotú utak problémájával: Lázár János építési és közlekedési miniszter a legutóbbi közlekedésinfón egyenesen ramatynak nevezte a magyar utak állapotát. Van azonban remény a változásra, amit megerősít a kormány beruházási listája.

A keretprogramot augusztusban bocsátotta társadalmi egyeztetésre a minisztérium, összesen 1300 tétellel. A lap szerint

ebből kiderült, hogy a kormány a közúthálózatra szánja a legtöbb pénzt: a 47 ezer milliárd forint értékű beruházási csomagból 22 ezermilliárd célzottan az egyes-kettes számú főutak, elkerülő utak, hidak, mellékutak rekonstrukciójára, négynyomúsítására és fenntartásra irányul.

A legnagyobb tétel a járási székhelyek elérhetőségét javító projektelem, amelyre 4538 milliárdot tervezett be az Építési és Közlekedési Minisztérium, azonban a szaktárca más területekről sem feledkezett meg:

• az 51-es főút rekonstrukciós munkálataira több mint 300 milliárdot,
• a 4. sz. főút burkolaterősítésére Szolnok és Püspökladány között 160 milliárdot,
• 8-as főút Herend és Devecser közötti négynyomúsítására 160 milliárdot,
• a 37-es főút fejlesztésére Szerencs és Sátoraljaújhely között 75 milliárdot szán,
• a 32-es főút 11,5 tonnás burkolatmegerősítésére Jászberény és Szolnok között 105 milliárdot,
• a 34-es főút Tiszafüred és Fegyvernek közötti etapjára 118 milliárdot tervez elkölteni,
• de jut a 68-as főút 85 kilométer hosszúságú felújítására 115 milliárd, illetve
• a 441-es Cegléd és Nagykőrös közötti szakaszára is 65 milliárd.

Ráadásul az utóbbi három rövid távú terv, ugyanis 2030-ig tervezik megvalósítani.

Lázár János augusztusban tett ígéretet egy nagyobb volumenű útfelújításra: mind mondta, megrendelt egy 100 milliárdos volumenű útfejlesztést, ami érezhető változást fog hozni már ősszel és tavasszal.

A tárcavezető a közutak állapota kapcsán elismerte, vannak elmaradások, de jelezte, hogy az erőforrásokat most erre a területre próbálja átcsoportosítani.

A Magyar Közút eközben kiírt egy 600 milliárdos keretmegállapodást, amely a következő évek útfejújításait tartalmazza. Mivel a közútkezelő először a keretmegállapodást köti meg, csak az azt követő versenyújranyitás után indulhatnak el a konkrét útfelújítások, ez leghamarabb október-november tájékán lehet reális.