Orbán Viktor miniszterelnök vasárnapi, kötcsei beszédében is elmondta, majd Facebook-oldalán megerősítette, hogy nemzeti konzultációt indítanak a Tisza Párt „kiszivárgott adóemelési terveiről”. Ennek előzménye, hogy Tarr Zoltán, a Tisza Párt alelnöke és európai parlamenti képviselője az etyeki Tisza Szigeteknek tartott fórumán arról beszélt, hogy azért nem lehet a szerinte igazságosabb progresszív adórendszert szóba hozni, mert „ha valamit most mondok, ezt össze lehet úgy rakni, hogy ebből akár bukás is lehet a választáson”.

Erdélyi Rezső Krisztián, a Nézőpont Intézet elemzője az InfoRádióban úgy fogalmazott, a meghirdetett újabb nemzeti konzultációt érdemes külön önmagában és külön kontextusba helyezve is értelmezni, mert más módon megközelítve a kérdést, fennáll a a lehetősége annak, hogy különálló következtetésekre jut az ember. Mint mondta, a nemzeti konzultációt önmagában nézve egy olyan téma (adóemelés) tárul az emberek elé, ami gazdasági kérdés és vélhetően fontos szerepe lesz a kampányban. Azt gondolja, az adózás kérdése sokban eltér más elvontabb témáktól, mert „zsebre menő kérdés”, amit minden munkavállaló, a vállalkozók többsége, sőt az elérhető adókedvezmények révén a fiatalok jelentős része is megérez a saját pénztárcáján minden hónapban. Kontextusba helyezve pedig az elemző szerint a korábbi eredmények alapján megállapítható, hogy

a nemzeti konzultáció a Fidesz „sikeres, bevett eszköze”, így a most meghirdetett kezdeményezés illeszkedik egy folyamatba, ráadásul olyan kérdést feszeget, ami sokakat érint, a jövőt is egyértelműen befolyásolja.

Az elemző megjegyezte: „bolondság” lenne egy párt részéről, ha közvetlenül a választási kampány előtt azt kommunikálná, hogy adót fog emelni, ha kormányra kerül, de azt látja, hogy a Tisza Párt holdudvarában olyan szakemberek, közgazdászok tűnnek fel, akik a progresszív, többsávos adózásban és ezzel együtt az adóemelésben „hisznek”. Ezt arra alapozza, hogy a mostani adó mértékét csak úgy lehet progresszívvá tenni, ha bizonyos jövedelmi kulcsok esetében megemelik.

Kiemelte, hogy bár az újabb nemzeti konzultációt közpénzből a Fidesz indítja, olyan témát emel be most is az előző kezdeményezésekhez hasonlóan, ami általánosságban véve az emberek érdekeit érinti. Úgy véli, az adózás nem egy partikuláris kérdés, hanem valamilyen szinten minden embert érint. „Nagyon nem mindegy, hogy a választópolgárok – függetlenül attól, hogy melyik párt szavazói – mennyi adót fizetnek, és a hónap végén mennyi pénz marad a zsebükben” – jegyezte meg Erdélyi Rezső Krisztián.

A kormány szempontjából nem lát kockázatot ebben a lépésben, a Tisza Pártot viszont szerinte negatívan is érintheti, mert

a felmérések alapján a magyar emberek többsége elégedett az egykulcsos adóval, és nem akar több adót fizetni.

Nem az első, de az eddigi legkomolyabb hibának nevezte a Tisza Párt háza táján, hogy Tarr Zoltán „nyíltan beismerte, hogy választást kell nyerni, aztán mindent meg lehet csinálni”. Az elemző felidézte, hogy az ellenzék nem először esik ilyen vagy ehhez hasonló hibába. Az elemző szerint a legeklatánsabb példa a MSZP–SZDSZ koalíció és a 2006-os év, amikor a hatalmon lévő MSZP „úgy futott neki a kampánynak, hogy sok minden más mellett adócsökkentést ígért, majd a választási siker után ennek éppen az ellenkezőjét tette”. Négy évvel korábban pedig Lendvai Ildikó, az MSZP országgyűlési képviselője azt hangoztatta, hogy „nem lesz gázáremelés”, aztán nem tudták tartani ezt az ígéretet. „Nem példa nélküli dolog a magyar baloldal történetében, hogy nem vázolják fel a valós szándékaikat, hanem a választások esetleges megnyerése után derül ki, mi a valós akarat” – fejtegette.

Patikamérleg és kényszerpálya: milyen helyzetben van most a Tisza?

A Tisza Párt a politikai színtéren való feltűnésekor és azóta sem baloldali pártként határozza meg magát, Magyar Péter legtöbbször jobboldali toposzokat használ. Erdélyi Rezső Krisztián egyetért azzal, hogy a Tisza elnöke alkalmaz „fideszes toposzokat”, ugyanakkor megítélése szerint kényszerhelyzetben van, mert nem lehet más az a célja, minthogy összefogjon egy nagyon széles választói tábort, ami lefedi a 2022-es országgyűlési választáson együtt induló hat ellenzéki párt szavazóit, potenciális bizonytalanokat, továbbá „megpróbál beleharapni a Fidesz szavazótáborába is”. Az elemző meglátása szerint éppen a kényszerpálya miatt használ sokszor jobboldali narratívákat Magyar Péter, akinek ezzel együtt „olyan szavazói tömböt kell egyben tartania, amit leginkább az Orbán-ellenesség tart össze”. Azt gondolja,

ha a Tisza Párt elnöke mélyebben belemenne szakpolitikai kérdésekbe, akkor ez a tömb jó eséllyel szétszéledne.

Mint fogalmazott, „patikamérlegen kell mérnie” miről, mennyit, hogyan és kiknek beszél, mert „ha nagyon elmegy az egyik irányba, akkor elveszíthet szavazókat a másik irányból”.

A Nézőpont Intézet elemzője az elmúlt hónapokra visszatekintve azt a megállapítást tette, hogy a Tisza Párt szimpatizánsainál a szavazói aktivitás bizonyos időszakokban erősebb volt, mint a kormánypártoknál, de hozzátette, hogy ez nem azt jelenti, hogy az ellenzéki pártnak több szavazója lenne, mint a Fidesznek. Arra számít, hogy az újabb nemzeti konzultáció „egy zsebre menő kérdéssel” aktivizálni fogja a kormánypárti szavazókat is, ami új lendületet adhat mind a szimpatizánsoknak, mind a Fidesznek.

Erdélyi Rezső Krisztián elmondta: a miniszterelnök a kötcsei beszédében is utalt rá, hogy magasabb fokozatra kapcsolnak, ezért indítják el a nemzeti konzultációt, és ebbe a sormintába illik az is, hogy a kormánypártok erősíteni akarják jelenlétüket a digitális térben, illetve elhangzott az is, hogy lesz újra békemenet. Azt gondolja, hogy ezek a kezdeményezések aktivizálhatják a Fidesz szavazóit, így még élesebbé válik a politikai verseny a következő időszakban a választók kegyeiért.