Infostart.hu
eur:
386.7
usd:
333.05
bux:
120688.04
2026. március 4. szerda Kázmér
Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója  beszédet mond a Harc a nemzeti szuverenitásért című konferencián a Hagyományok Házában 2025. június 25-én.
Nyitókép: MTI/Máthé Zoltán

Schmidt Mária: az irreguláris hadseregek célja a demokratikus választásokkal létrejött hatalom megdöntése

A szuverenitásvédelem tulajdonképpen arról dönt, hogy "rabok legyünk vagy szabadok, ez a kérdés válasszatok" - mondta a Terror Háza Múzeum főigazgatója a Szuverenitásvédelmi Kutatóintézet által szervezett Harc a nemzeti szuverenitásért című konferencián.

Schmidt Mária szerint Magyarországon ma is megtalálhatóak a "kollaborálásra kész erők", amelyek tevékenységükkel folyamatosan szítják az elégedettlenséget, egyebek mellett azzal az állítással, hogy a korrupció, illetve az ellátó rendszerek hibái is csak Magyarországra jellemzők. A történész ebbe a körbe sorolta a szembeszállást a kormány "békepolitikájával".

Az NGO-k nem alulról jövő szerveződések, hamisan nevezik őket civil szervezetnek - jelentette ki. Ezen szervezetek tevékenységei a "balos kormányzati célokra" erősítenek rá, miközben gyakorlatilag semmilyen felelősség nem terheli őket, nem ellenőrizhetőek és nem is választhatóak - tette hozzá.

A főigazgató előadásában azt mondta: az NGO-K feladata a "birodalmi elit" térhódításának elősegítése, és ennek érdekében "csúcsra járatott közpénzszivattyút" vetettek be.

Az NGO-k az az áldozatokból, migránsokból, elégedetlenkedőkből álló csoportokat az úgynevezett "tüntetésipari komplexumba" tagolják be. Ez egy olyan "irreguláris hadsereg", amely a fegyveres haderőtől csak abban különbözik, hogy tagjai nem viselnek egyenruhát és nincs rangjelzésük, céljuk pedig a demokratikus választásokkal létrejött hatalom megdöntése - álította.

Schmidt Mária a magyarok közül név szerint Majkát, noÁrt, Puzsér Róbertet és Gulyás Mártont említette, mint olyanokat, akiken semmit nem lehet számon kérni, miközben a kárt, amit okoznak, "dőreség lenne letagadni". A történész a transzfelvonulást és a pride-ot kulturális imperializmusként jellemezte.

A szuverenitásvédelem célja, hogy azok maradhassunk, akik voltunk, öntudatos magyarok - mondta Schmidt Mária.

Ifj. Lomnici Zoltán, a Századvég Alapítvány tudományos igazgatója azt mondta, hogy miközben sokan temetik, a szuverenitás létező entitás, és a gazdasági mellett, a kulturális szuverenitás fontosságára hívta fel a figyelmet.

A szuverenitás nemcsak létezik, hanem oszthatatlan is - fogalmazott.

Az Egyesült Államokban például akár börtönbüntetést is kaphatnak a szuverenitás megsértői - mondta, hozzátéve, hogy ez is bizonyosság arra, hogy a szuverenitás jogi eszközökkel is alátámasztható.

Az alkotmányjogász ismertetése szerint a magyar párttörvény azon szakasza, mely a pártok külföldi támogatásának tilalmát rögzíti, nem volt elég ahhoz, hogy megakadályozza a "guruló dollárok becsatornázását" a 2022-es választási kampányba, a Szuverenitásvédelmi Hivatal létrehozásával pedig az állam az ehhez hasonló eseteket akadályozza meg.

Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ főigazgatója az európai balliberálisok által létrehozott, a "politikai világ szürkezónájába" tartozó személyek és szervezetek tevékenységének veszélyeire hívta fel a figyelmet.

Ezt a szürkezónát az emberek akarata ellenére, politikai machináció céljával hozták létre - fogalmazott, hozzáfűzve, hogy "azért rejtőzködnek, mert rosszak".

Ahogyan egy idő után a "drag queenekről" is kiderül, hogy valójában szakállas férfiak, úgy a külföldi pénzből, külföldi érdekeket képviselő, senki által meg nem választott "politikusokból", értelmiségiekből, NGO-kból, influenszerekből, művészekből álló szervezetről is előbb-utóbb mindenki számára nyilvánvalóvá válik, hogy ők nem kedves jó emberek, hanem hazaárulók - hangsúlyozta.

Kiemelte: a magyar alaptörvénybe a szuverenitásnak egy pici feladása sem fér bele. A Tisza Párt, illetve Magyar Péter kapcsán mindenkinek azt tanácsolta, hogy ne váljon optikai csalódás áldozatává.

A 2026-os országgyűlési választás a magyar függetlenségről fog szólni, ennek megvédésében pedig csak saját magunkra számíthatunk - hangoztatta Szánthó Miklós.

László András, a USAID által magyar jogalanyoknak kifizetett politikai korrupciós források feltárásáért felelős kormánybiztos méltatta, hogy az Egyesült Államokban egy elnök 60 év után végre úgy döntött, hogy ezt a politikai befolyásolásra használt rendszert be kell zárni.

Tájékoztatása szerint kormánybiztosként számos tapasztalata van az ebben támogatott szervezetek működésével kapcsolatban.

Nem szabad azt hinni, hogy a pénzcsapok elzárásával ez a korrupt rendszer teljesen meg fog szűnni, hiszen az NGO-k a korábbi amerikai pénzek helyett európaiakat kérnek, és az EU folytatni akarja ennek a gépezetnek a támogatását.

Címlapról ajánljuk

Perzsa-öböl: versenyfutás életre-halálra

Az Öböl-menti arab országok egy héten belül kifogyhatnak a légvédelmi fegyvereikből, ha Irán az eddigiekhez hasonló hevességgel zúdítja rájuk rakéta a dróncsapásait. Márpedig ez a háború eddig elképzelhetetlen méretű eszkalációjához vezethet.
inforadio
ARÉNA
2026.03.04. szerda, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
2026-ban még nem volt ilyen gyenge a forint, aztán hirtelen rántottak egyet rajta

2026-ban még nem volt ilyen gyenge a forint, aztán hirtelen rántottak egyet rajta

Drámai mértékben gyengült kedden a forint. A befektetői hangulatot jelentősen rontotta, hogy a hétfői, mintegy 50 százalékos ugrást követően tovább emelkedett a földgáz világpiaci ára, miközben a közel-keleti háború miatt egyre erősebbek a félelmek az esetleges termelési és szállítási zavaroktól, amelyek az energiaárakon keresztül a régiót is érzékenyen érinthetik. Az elmúlt másfél nap mozgásai alapján kijelenthető, hogy a forint a konfliktus egyik legnagyobb vesztese: a régióban is alulteljesít, kedden például mintegy 2 százalékkal esett, miközben a lengyel zloty 1,2 százalékos gyengülést mutatott, a cseh korona és a román lej pedig ennél is kisebb veszteséggel megúszta. Nemcsak térségi, hanem globális összevetésben is nehéz a forintnál gyengébben teljesítő devizát találni az elmúlt két nap alapján. A Portfolio piaci forrásai szerint a mostani esésben szerepet játszhat az általános túlvettség miatti korrekció, illetve a meredeken emelkedő gázárak nyomán erősödő kockázatkerülés is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×