Aligha van olyan épített emléke nemzetünknek, ami így gyönyörködtetné a szemünket és ilyen otthonosságot és békességet árasztana a lelkünkbe – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök péntek délután Tihanyban, ahol a kormányfő a felújított Tihanyi Bencés Apátság és a Szent Kristóf Zarándokház átadásának alkalmából mondott ünnepi beszédet.

„A hely, amelyen állunk, szent föld. A magyar világ egyik spirituális központjában gyűltünk össze, hogy hálát adjunk a Tihanyi Bencés Apátság teljes megújulásáért. Minden magyar meghatottságot és áhítatot érez a szívében, amikor megpillantja az ezerarcú Balatonba nyúló félszigetet és a rajta magasodó két tornyot” – mondta, majd az apátság méltatása mellett kitért az Európai Unióban zajló folyamatokra is.

„Aligha van olyan épített emléke nemzetünknek, ami így gyönyörködtetné a szemünket, és ilyen otthonosságot és békességet árasztana a lelkünkbe – mondta a miniszterelnök. Úgy látja, hogy „az ország vezetőinek van mit tanulniuk a tihanyi szerzetesektől, a túlélésről és az újrakezdésről is”, majd felidézte, hogy a tihanyi bencéseket a történelemben „háromszor próbálták meg eltörölni a föld színéről”, kiemelve a török, a jozefinista, majd a kommunista cselekedeteket.

Hiába, a kommunisták nem ismernek se Istent, se embert, se alapítólevelet. Nem volt ez olyan régen, jó, ha észben tartjuk. A Tihanyi-félsziget már ezer évvel ezelőtt kelet és nyugat békés és gyümölcsöző találkozóhelyévé vált. A templom alapító I. András hitvesével, Anasztáziával, keleti papok is érkeztek e szent dombok közé, ahol a nyugati bencés szerzetesekkel együtt éltek, dolgoztak, imádkoztak, térítettek. Jó volna, ha Európa mai szétválasztó, háborút szító, szankciókkal dobálózó urai vigyázó szemeiket Tihanyra vetnék – idézi az Index Orbán Viktor szavait, aki azt is kijelentette: „Tihany a magyarság szent hegye”. Hangsúlyozta, hogy az Alaptörvény is elismeri a „kereszténység nemzetmegtartó szerepét”, szavai szerint a kereszténység kultúra és civilizáció is.

Úgy folytatta, hogy mi, magyarok európaiak és keresztények vagyunk, ezért nem mehetünk el amellett, hogy

az európai élet fundamentumai ma támadás alatt állnak.

Azt akarják, hogy ne azok legyünk, akik vagyunk, sőt váljunk olyanokká, amilyenek nem akarunk lenni. Azt akarják, hogy keveredjünk össze más világból érkezett népekkel, keverjük össze a hagyományos nemi szerepeket, és a tetejébe még egy vesztes háborúba is belekevernének bennünket. „A teremtés rendje helyett a dolgok összekeverése, felkavarása, egy új anarchia, új Bábel jelei köszönnek ránk mindenfelől” – mondta Orbán Viktor.

Kijelentette: jó szándékú emberekként, egy háború által meggyötört nemzet tagjaiként, békeszerető keresztényekként fáj látni, hogy háborús pszichózis fertőzte meg Európát. Béke helyett háború, élet helyett öldöklés, építés helyett rombolás, háborúért európai uniós tagság – összegzett Orbán Viktor.

Kiemelte: az unió alapítói keresztény emberek voltak, és nem erre találták ki az uniót. Szabad, keresztény európai nemzetként nem engedhetjük meg, hogy a fejünk fölött döntsenek Európa jövőjéről – hangsúlyozta a kormányfő.

A kormányfő kitért arra, hogy a román elnökjelöltek vitájában megszólították Magyarországot a kereszténységgel összefüggésben. „Annyit üzenünk innen a Kárpát-medence közepéről, e szimbolikus helyről, hogy biztosítjuk Románia népét és jövendő elnökét, hogy mi az összefogás és az együttműködés talaján állunk, ezért semmilyen elszigetelést, politikai retorziót nem fogunk támogatni Romániával és annak vezetőivel szemben” – szögezte le, kiemelve, hogy „a kereszténységért és a szuverenitásért folytatott küzdelemben számítanunk kell egymásra”.

„Ahol templom áll, ott nem csak múlt van, hanem jövő is. Ahol a kereszténység és a hazaszeretet lakik, ott van Magyarország. Nálunk találkozik a hit, a történelem, az államiság és a kultúra. A megújult Tihanyi Apátság ennek az egységnek ragyogó bizonyítéka. Olyan jelkép, amely múltunk tiszteletére és jövőnk építésére hív bennünket a keresztény szabadság szellemében. Adja Isten, hogy ez a szent hely még sokáig hirdesse a hitet, a tudást és a magyar szellem erejét” – mondta a kormányfő, aki zárásul mindenkinek megköszönte a felújításban végzett munkáját.