Infostart.hu
eur:
386.47
usd:
330.03
bux:
110405.74
2025. december 20. szombat Teofil
Young driving instructor grading his female student on a driving test, using a checklist. Close-up.
Nyitókép: urbazon/Getty Images

Újabb nehézség jelent meg a jogosítványszerzésnél

Megugrott a sikertelen forgalmi vizsgák száma, az okok között ott a pénz is.

Egyre többen buknak meg a B kategóriás forgalmi vizsgán, tizenegy, véletlenszerűen kiválasztott autósiskola eredményeit vizsgálva a hvg.hu arra jutott, hogy míg 2020 első három negyedévében még 50 százalék feletti volt a B kategóriás gyakorlati vizsgasikerességi mutató (VSM), addig 2024 négy negyedévéből háromban már a 42 százalékot sem érte el, sőt, az év utolsó három hónapjában a vizsgázók több mint 60 százaléka megbukott.

Kingl László, az Autósiskolák Vezetőinek Országos Szervezetének (AVOSZ) elnöke szerint a szakoktatók ugyanolyan becsületesen végzik a munkájukat, és a vizsgakövetelmények sem változtak meg, de a közlekedés viszont igen: gyorsabb és bonyultabb lett az autós forgalom. A több bukásban szerinte az is közrejátszik, hogy megváltozott a tanulók összetétele, nem azokkal a képességekkel rendelkeznek, mint korábban, a most vezetni tanuló generáció már a számítógépes világban nőtt fel, ezért a motorikus képességeik kevésbé fejlettek, mint az előző nemzedékeknek.

A szakember szerint probléma az is, hogy a tanulók rögtön vizsgázni akarnak, amint megvan a törvényileg előírt 30 óra és 580 kilométer, ez azonban nem mindig elég az alapos felkészüléshez. A többségnek 40-50 órára is szüksége van, ez viszont jelentősen emeli a jogosítványszerzés költségeit.

A Kreszprofesszorként ismert Pető Attila szerint a bukások mellett az átlagos óraszámok is növekednek, ma átlagosan 49 óra kell a jogosítvány megszerzéséhez, ebben pedig nem ritkán már 2-3 bukott vizsga is benne van. Az okok között szerepel szerinte a forgalom nagysága és összetettsége, amely elsősorban a Budapesten vizsgázóknak jelent problémát.

A tanulók hozzáállása is akadálya lehet a jogosítvány megszerzésének, ha meg vannak győződve, hogy 30 óra alatt fel tudnak készülni a vizsgára, akkor kellemetlen meglepetésben lehet részük. A mai fiatalok ügyetlenebbek és figyelmetlenebbek, mint a korábbiak, mozgáskoordinációjuk nem olyan fejlett, ami a telefon- és számítógép-használatnak köszönhető – véli Pető Attila.

A szakértő szerint belátható időn belül nem is fog növekedni a vizsgák sikeressége, hiszen semmi nem utal arra, hogy a több bukáshoz vezető trendek megfordulnának. Ami könnyebbséget jelenthet a leendő sofőröknek, az az automata váltós autók elterjedése, egyre többen tanulnak ilyen járművön vezetni, illetve később is ilyennel közlekednek.

Címlapról ajánljuk
Donald Trump le akar számolni Venezuela elnökével

Donald Trump le akar számolni Venezuela elnökével

Az amerikai elnök teljes olajblokádot hirdetett Venezuela ellen, hadihajókkal zárná el az ország fő bevételi forrását. Szakértők szerint a gazdasági nyomás egyedül nem biztos, hogy elég lesz a rendszer megdöntéséhez.

Az EU nem ezt az utat tervezte Ukrajna támogatására - Merz ennek ellenére elégedett

A zárolt orosz vagyon érintetlen maradt, a tagállamok három kivétellel Ukrajna 90 milliárd eurós támogatásában állapodtak meg. Legalábbis a nyilvánosság előtt ezzel a német kancellár is elégedett volt, noha az eredményhirdetésig az ellenkezőjét remélte.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.22. hétfő, 18:00
Vecsei Miklós
felzárkóztatásért felelős miniszterelnöki biztos, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke
Így vált jelképes támogatássá a családi pótlék

Így vált jelképes támogatássá a családi pótlék

A családi pótlék történetéről szóló kétrészes cikksorozatunk első részében a családi pótlék kialakulását tekintettük át egészen a rendszerváltásig. Ennek a támogatásnak a története jól mutatja, hogyan lett egy szűk körű, szociális indíttatású juttatásból olyan univerzális ellátás, amely évtizedeken át jelentős segítséget nyújtott a magyar családoknak. A 20. század során a jogosultak köre folyamatosan bővült, egyes időszakokban a családi pótlék a háztartások bevételének meghatározó részét képezte. A nyolcvanas évek végére pedig elérte a csúcspontját: minden gyermek után, munkaviszonytól függetlenül járt, és összege viszonylag jelentősnek számított. Mindez azonban éles kontrasztban áll a jelenlegi helyzettel, amikor az összeg évtizedek óta változatlan, és reálértékben szinte eltűnt a családok költségvetéséből. Felmerül a kérdés: hogyan jutottunk el idáig, és milyen társadalmi, gazdasági tényezők vezettek ahhoz, hogy a családok egykori védőhálója mára szinte jelképes támogatássá zsugorodott?

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×