Az idei tavaszi óraátállítás március 30-án, vasárnap hajnalban történik. Ekkor az órákat 2 óráról 3 órára kell előreállítani, ezzel áttérünk a nyári időszámításra.

Az Európai Unió már 2021-ben megszüntette volna a váltást. Az Európai Bizottság 2018-as konzultációján a 4,6 millió válaszadó 80 százaléka azt mondta, hogy töröljék el az óraátállítást. Az Európai Parlament 2019-ben eldöntötte, hogy a nyári időszámítást választó országokban 2021 márciusában, a téli mellett voksoló tagállamokban pedig 2021 októberében lesz az utolsó óraátállítás. Az egyeztetések azonban elhúzódtak, majd 2022 februárjában kitört az orosz–ukrán háború, ezért lekerült a téma a napirendről.

Idén március utolsó vasárnapján ismét át kell állítani az órákat, amikor megkezdődik a nyári időszámítás. Utóbbit a többség jobban kedveli, mint a télit, köztük Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter is, ahogyan ez kiderült egy korábbi Kormányinfón.

„Ha egységes európai döntés születne a jövőben, akkor szerintem a nyári időszámítás jobb lenne, mint a téli. Megvoltunk eddig is az óraátállással, de ha ezen változtatni akarunk, akkor szerintem a nyári időszámítást érdemes bevezetni” – fogalmazott Gulyás Gergely.

A napokban azonban kiderült: az Európai Bizottság visszavonta az évi két óraátállítás megszüntetéséről szóló javaslatát, miután a tagállamok éveken keresztül nem tudtak dűlőre jutni a kérdésben. Egyelőre tehát marad a jelenlegi, 2001 óta érvényes rendszer: minden országban március és október utolsó vasárnapján sor az órák átállítására.

A Magyar Alvás Szövetség elnöke azt mondta az InfoRádióban, hogy az óraátállítást senki sem szereti, mert felborítja az ember úgynevezett cirkadián ritmusát (napi biológiai óra), és mindenféle bajokat okoz. G. Németh György szerint nem szerencsés dolog bármilyen indokkal megbontani az ember alváshoz való viszonyulását, vagyis a belső óráját.

Szegheő Péter belgyógyász is megerősítette, hogy az óraátállítás az egész szervezetnek nagy stresszt okoz. Mint mondta, az óraátállítást követő egy-két hétben szignifikánsan megemelkedik a közlekedési balesetek száma, mint ahogy az akut szív- és érrendszeri esetek, problémák száma is „éves csúcsot mutat” ebben az időszakban – mind a nyári, mind a téli időszámítás kezdetén.

A szakemberek szerint három hétbe is beletelik, amíg az ember szervezete megszokja az óraátállítást.

A többség úgy véli, a téli időszak alkalmazása jobban igazodik az ember természetes, belső órájához. Ha ezt megzavarjuk, akkor az kihatással van a közérzetre, az egészségre. A szezonális depressziótól szenvedők számára kifejezetten hátrányos, ha reggelente sötétebb van, hiába megy le este később a nap. A gyermekek esetében pedig koncentrációs zavarokkal jár, hogy a – sokak által alapvetően is korainak tartott 8 órás iskolakezdés – egy órával előbbre tolódik.

A nyári időszámítás előnyei között szokták megemlíteni, hogy a kevesebb mesterséges világítás miatt energiamegtakarítás keletkezik, ami csökkenti a környezet terhelését. Ugyanakkor már több tanulmány is megerősítette, hogy a spórolás nem jelentős. Egyéni szinten a hétköznapokban az emberek jobban szeretik, ha tovább van világos, így a szabadidős tevékenységeket egy órával tovább végezhetik a szabadban. Az pedig, hogy több időt töltenek a napon, illetve a szabadban, az egészségükre is pozitív hatással van. Már azt is kimutatták, hogy a délutáni szürkület miatt bekövetkező közúti balesetek száma és az esti betörések száma is csökken. A nyári időszámítás alkalmazásával a turizmusból származó bevétel növekedhet, mivel a turistáknak több idejük van a pénzüket nappali tevékenység közben elkölteni.